Itt még Bem apó is kevés lett volna

A Himnuszig mindenki egészséges volt. Aztán az első taktusok előtt az ex-debreceni Kácsor Gréta kiszédelgett az oldalvonal mögé, és lefeküdt.

 

Azonnal kezelésbe vették, kiderült leesett a vércukra. Szerencsére percek múlva már jobban lett, de természetesen ezt a találkozót kihagyta. Társai nélküle is könnyedén gyűrték le a vendégeket.

 

Igaz, nehezen indult be a henger. Akadtak pontatlan passzok, a lövéseket védték az ellenfél kapusai, kimaradt két büntető is, de aztán nálunk lett siker a lengyel taktika. Kobylinskáék ugyanis szinte a kezdettől a hét a hat elleni játékot erőltették a támadásoknál. Nálunk pedig vagy Böde-Bíró fogta a labdákat, vagy elcsíptük az átadásokat. Ennek okán percek alatt dobtunk három üres kapus gólt. Az első negyed óra végén ez a három differencia maradt is. A polákok rájöttek, hogy nem jó ez nekik, átálltak a felállt falú védekezésre. Mi is váltottunk. Nekilódultak az átlövőink. Kuczora, Simon, Klujber szebbnél-szebb találatokkal gyarapította a mérleget, így a félidőben 17-9 volt az állás.

 

Szünet után sem kellett izgulni a háromezer hazai nézőnek. Ha kissé visszafogottabban is - ami érthető, hiszen 24 órával előtte még Montenegrót alázták a hölgyek -, de biztosan őrizte a lángot a csapat. Volt minden, ami tapsra ragadtatta a publikumot. Klönösen a Simon passzából kínaizott Klujber gól után hördültek fel a nézők. 

 

A tíz gólos magyar siker azt jelent, hogy a vasárnapi, Románia elleni meccs azért is lesz izgalmas, érdekes, mert ha a gárda ott is begyűjti a pontokat, az utolsó, franciák elleni találkozó eredményétől függetlenül a négyben vannak. És akkor szerdán reggel irány Bécs, hogy a császárvárosban kezdjenek hozzá valamilyen fém gyűjtéséhez. Mert minden arany fénylik!

 

W. Gy.