Quirikó Vivien: A hazai pálya plusz erőt adhat

A pályaedző úgy véli, a magyar válogatott hasznosíthatja a tavaly összegyűjtött tapasztalatait a kontinensviadal végjátékában.

A magyar női futsalválogatott márciusban a debreceni Főnix Arénában szerepelhet az Európa-bajnokság négyes döntőjében. A keddi sorsoláson eldőlt, hogy a mieink Ukrajnával találkoznak az elődöntőben, míg a másik ágon a címvédő Spanyolország Portugáliával csap össze. Frank Tamás együttese tavaly 2-1-re elveszítette az ukránok elleni bronzmérkőzést, így most lehetőség nyílik a visszavágásra.

– Ez az összecsapás azért is volt kissé bosszantó, mert ha picit élesebben játszunk, akkor jobb eredményt is elérhettünk volna – kezdte a beszélgetést Quirikó Vivien, aki a nemzeti együttesünk pályaedzője. – Örülhetünk annak, hogy az ukránokat kaptunk, mivel reális esélyünk lehet a továbbjutásra, bár azt nem szabad elfelejteni, hogy ugyan sokat fejlődtünk az utóbbi időben, ám jelenleg még mindig előttünk járnak. Pici nyomás is nehezedhet a lányokra a sansz miatt, de abban bízhatunk, hogy a hazai pálya plusz erőt ad nekik. Extra teljesítmény kell ahhoz, hogy sikerrel vegyük az elődöntőt. A tavalyi négyes döntőben hasznos tapasztalatokkal gazdagodtunk, ezeket próbáljuk idén hasznosítani. A Spanyolország-Portugália összecsapáson szerintem nüanszok fognak dönteni a spanyolok javára. Bár a hispánok elveszítették a csapatkapitányukat sérülés miatt, ettől függetlenül esélyesebbnek tartom őket – zárta mondandóját a DEAC trénere.

Nemzeti együttesünk tagjaira a hétvégén összetartás vár Telkiben. A kétnapos edzőtáborra bő keretet hirdetett a szövetségi kapitány, aki nyolc játékosunknak, Krascsenics Csillának, Üveges Katalinnak, Horváth Viktóriának, Tóth Nórának, Fülöp Diánának, Torma Lillának, Gajzágó Flórának és Nagy Anikónak küldött meghívót.

A négyes döntő programja:

Elődöntők:

Spanyolország-Portugália március 17. (péntek), 16.00
Magyarország-Ukrajna március 17. (péntek), 19.30

A bronzmeccs és a döntő március 19-én lesz, előbbi 17, utóbbi 20 órakor kezdődik.

Fotó: Derencsényi István