Zuhanó repülés

Most ugyanez a helyzet. Nagy szavak, ígéretek, akár a bajnoki cím is elérhető, meg ilyenek. Jó, tudom, az elején járunk a küzdelmeknek, de két találkozón kaptunk eddig hatot, Szappanosnak köszönhetően rúgtunk kettőt, a többi felejtős. Néztem a kispadot. Többen ülnek ott edzőként, orvosként, gyúróként, mint ahány néző van Felcsúton. Pakson van egy Haraszti Zsolt, aki irányít, szervez, igazol, tervez, nyilatkozik, a Recaro cuccon meg ketten ücsörögnek: Bognár, meg a fia. A költségvetésük a béka feneke alatt. 

 

Nálunk? Erőnlét semmi. Tercza vasárnap már az ötvenedik percben begörcsölt, Mejias szintén, Kocsisnak valószínűleg elszakadt a combhajlítója, Baldoni beállását követően nyolc perc után összeesett, és így tovább. A fiatalok lelkesek, mennek amíg valaki nem kínálja őket egy pohár vízzel az oldalvonal mellett a huszadik perc tájékán.

 

Mert addig szemre is tetszetősen tologattak. A vezetés is meglett, köszönhetően Szapinak. Aztán jött az ivószünet, és elszállt minden remény. Attól a pillanattól a lilák lefocizták a hajdúságiakat.

 

Az mindenképpen dicsérendő, hogy öt, 21 éven aluli volt a pályán kezdéskor, de az viszont elgondolkodtató, hogy milyen hadrendet szeretett volna a  "mester". Ne szépítsük. Fogalmunk sincs. És gyanítom neki sem. Egy észt, egy finn, egy portugál, és egy magyar kvartett képviseli a foci V4-et a DVSC-nél. Meg ott ül egy sihederkorú videó elemző, két erőnléti tréner, egy technikai vezető. Olyan ez, mint egy színházi premieren, ahol elkelt minden jegy, és pótszéket kell betenni.

 

Szóval az Újpest teljesen megérdemelten gurított négyet a debrecenieknek. A baj - mondjuk ki - hatalmas. Szerdán érkezik a nyolc dán válogatottal felálló Koppenhága, majd vasárnap jön a Nyíregyháza. Remmellel,. vagy nélküle, ha kikapunk, sohasem bocsátják meg a szurkolók. 

A DVSC két forduló után utolsó a tabellán. Ha a végén is ez marad, kiesünk. Mert ez a szabály!

 

W. Gy.