Kieső jelölt lett a Loki

Máté Csaba elszenvedte harmadik bajnoki vereségét is. Nem ő tehet róla. Meggyőződésem, hogy a tréner jót akar. De nincs miből főznie. Ha meg odateszi az ételt, az büdös, és kozmás lesz. 

 

A televíziós szakkommentátorok szerint a Debrecen kerete a nyáron jelentősen meggyengült. Ike elnök - aki francia, vagy talán örmény -  meg úgy vélekedett a minap, a hajdúságiak az egyik legerősebb összetétel. 

 

A Felcsút ellen, idegenben, a jelenlegi szituációban jó az iksz, de győzni megyünk, hangsúlyozták Mátéék. Ők sem gondolták komolyan. Három belső védővel álltak ki, középpályán azzal a csapat kapitánnyal, akinek futás mennyisége elmaradt a várakozástól. Csak azért eme diplomatikus megfogalmazás, mert Balázsunk múltja nem engedi meg, hogy ne legyen iránta valamilyen respect. De  most már elég!

Olyan volt az első negyvenöt perc, amilyet mindenki várt.

 

A vendégek védekeztek, a hazaiak támadgattak, de a pirosak jól állták a sarat a kékek ellen.Csak azért nem lett nagyobb gáz cívis szempontból - és nem a falu gazdájára gondolunk - mert pontatlan volt a Hornyák különítmény. Túloldalt egy-egy előre rúgott labdánál nem lehetett több szó. Az egyke csatár, Silue annyira ügyetlennek tűnt egész idő alatt, hogy kezdett komikussá válni.

 

Szünet után sem változott a kép. Lecsorgó labdára ácsingóztak Dominguesék, de nem volt akiről, ahonnan csorogjon. Mígnem a 88. percben, a csereként beállt Vajda jobbról jövő beadását, a szintén csere Bárány fejelte a felső lécre. Aztán egy perc múltán túlfent, egy Puskás bedobást követően Levi adott be, Golla fejelt, és az ő játékszere már bepattant a kapufáról.

 

Nincs mit összegezni. A Fejér megyeiek teljesen megérdemelten lettek gazdagabbak három egységgel, a debreceni vesszőfutás pedig tovább tart. 

De legyünk bizakodóak, és várjuk ki a végét. Várjuk ki a végét?

 

 

W. Gy.