Mint a kártyában: az ellenfélnél voltak az ászok

Nagyon várta mindenki a Fradit. Hetek óta erről beszéltek a szurkolók, hogy akkor most, talán. Akár lehet meglepetés is. Nem kell megijedni. Ilyen, és ehhez hasonló közhelyek, egyúttal taktikai tanácsok röpködtek a levegőben. És különben is mikor, ha nem most? Jól erősítettünk, újra ott vagyunk az élbolyban, meg különben is, aranyosak a srácok.

Több, mint tizenkétezer ember a lelátókon, pazar hangulat, a "B" közepek egymást zrikálták, de ebben nem volt semmi kivetnivaló. Volt egy kis parasztozás, értelmiségiek éltetése elmaradt, de ennél nagyobb feszkó nem.
Berke Balázs adott jelet a kezdésre, ami pazarul sikerült hazai szempontból. Kb. negyvennyolc másodperc telt el, amikor a héten, az UTE ellen két gólt szerző Domingues cselezgetett a Fradi tizenhatosa környékén. Sarkazott egyet Manriquéhoz, a spanyol 18-ról rátűzte, a labda megpattant Mmaee lábán, becsapva ezzel Dibuszt, és felrobbant a stadion. Vezet a DVSC.
 
Mindenki csodálkozott, aztán úgy könyvelte el a fanatikusok nagyobb része, hogy ez a természetes. Jön a többi "mingyá"! Hát sajna, a Lokitól nem jött. Kicsit csodálkoztak, alig pár percig a vendégek, aztán elkezdték, amit nagyon tudnak. Marquinoshoz adták állandóan a játékszert, ő pedig ívelt. A tizedik percben hajszál pontosan Varga Barnabás fejére, és máris 1-1. Valljuk meg, nagyon fifikás focista a brazil. Úgy tette oda a gólkirály jelölt kobakjára, mintha ajándék csomagot adott volna át. Ettől a perctől többet birtokolták a labdát a zöldek, a Debrecen viszont visszavert minden támadást. Hátul jól zártak, a sérülés miatt hiányzó Kusnyírt nagyszerűen pótolta a fiatal Baranyai. De Pellumbi, Dreskovic, és a többiek is megtették, amit a haza követelt. A Ferencváros talán az erőszakosságával harcolt ki némi előnyt a középpályán, de nem tudtak vele élni.
Szünet után minden ott folytatódott, ahol előtte. Ekkor viszont már nem lehetett érzeni nagyobb vendég nyomást. Dzsudzsákék felvették a kesztyűt, szemre is tetszetősen fociztak, a publikum méltán tapsolt. Elsősorban azért, mert Bárány is kecsegtető helyzetben volt, majd a 67. percben Lagator passzát, Manrique lövi a kapusba. Egy perc múlva Dodó lőhetett, de megint Dibusz bravúrja mentette meg övéit a góltól. Aztán a 75. minutumban ismét Marquinhos ad be, Dreskovic felett elszáll a műbőr, érkezik a norvég Zachariassen és bólint. 2-1 oda. 
 
Az utolsó tíz percben nyomott a Loki, az ellenfél elrugdosta a lasztit, idő húzásból néhányan begörcsölődtek, a hat perc hosszabbítás sem változtatta meg az állást. A három pont az Üllői útra került.
Mind a két edző dícsérte a szinvonalat - igazuk volt - Dejan Stankovic még azt is megkockáztatta, hogy nemzetközi mércével is nézhető találkozó volt.
 
A szurkolók debreceni része vastapssal jutalmazta kedvenceit - megérdemelten - akik bosszankodtak, majd elindultak zuhanyozni.
Sok van még hátra a bajnokságból, de már most látható, hogy az első öt helyen - minden bizonnyal, és sorrendiség nélkül - a Fradi, a Paks, a Fehérvár, a Loki, és a Puskás végez majd. A dobogó most még nem került közelebb, de következik két olyan meccs - a Fehérvár, és a Felcsút ellen - ahol közelebb lehet férkőzni a pulpitushoz. A Ferencváros ellen pedig jön a javítási lehetőség 28-án, a Magyar Kupában. És akkor ismét jöhet a klártya, ahol majd - remélhetően - a piros üti a zöldet!
 
OTP Bank Liga 20. forduló:
DVSC - Ferencváros 1-2 (1-1)
 
Weisz György