Leó mellett elszaladt a Komondor

És a Doom fut-e rajta? – viccelődtünk tizenkét éve az első debreceni szuperszámítógép átadóján, amikor laikusként még csak ismerkedtünk a hétköznapi laptophasználat távlatából már akkor is felfoghatatlannak tűnő számítási kapacitással, holott akkor az ország szuperszámítástechnikai erőforrását még négy egyetemváros között osztották el – a legerősebb gépet a Debreceni Egyetem kapta. Akkor nem gondoltunk arra, hogy a Doom manapság már – kis túlzással – egy elektromos fogkefén is futtatható, és hogy tizenkét év múlva milyen újdonság mellett törpül el a 2011-ben csodált teljesítmény.

 

Komondornak hívják az új szuperszámítógépet, amit idén januárban hivatalosan is elkezdhetett használni a hazai tudomány. A Kassai úti campuson abba az épületbe került, ahol 2015-ben indították be Leót, az akkor legerősebb szupergépet. Leó is egy csoda volt, hiszen megtízszerezte az első rendszer teljesítményét, a Komondor pedig Leóét tízszerezi meg. Nyolc éve a debreceni a TOP 500-as világranglistán a 308-ik volt, az gép viszont már a 199-ik helyet szerezte meg a teljesítményével.

 

 

Ez az erő 5 petaflops, ami a mai napig kicsit idegenül hangzik, hiszen sosem rendeltünk még egyetlen webshopból sem ezer terrabyte-os memóriakártyát, ami egy petának felel meg. A flops a lebegőpontos műveletek másodpercenként, amivel szintén egy számítógép teljesítményét fejezik ki, például egy réig Pentium III-as processzor elérte a 750 megaflopsot. Könnyebb elképzelni a Kassai úti campuson működő új csúcstechnológiát úgy, ha egy most elérhető csúcskategóriás notebookkal hasonlítjuk össze: a Komondor úgy dolgozik, mint ötvenezer laptop egyszerre, másodpercenként.

 

Spaller Endre, a beruházásért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke úgy fogalmazott, hogy a Debreceni Egyetemen kialakított új szuperszámítógép az évtized IT-beruházása Magyarországon, amit a hazai kutatók ingyen használhatnak. A tudományos kutatások a rendszer 80%-át foglalják majd le, a maradék kapacitással pedig az adatalapú vállalkozások is számolhatnak.

 

 

Mindez persze nem működne a Debreceni Egyetem tudományos háttere nélkül. Bács Zoltán kancellár arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző szuperszámítógép tervezésekor elkészült épület, ami immár a Komondor háza is, eleve úgy lett kialakítva, hogy bővíthető legyen, és még a mostani fejlesztés után is tud majd újdonságoknak helyet biztosítani. A kancellár kiemelte, hogy már száz kutató használja aktívan a Debreceni Egyetemen a szuperszámítástechnikát, a szomszédos Informatikai Karon pedig számos oktatott tudományterület tud profitálni ebből a fejlesztésből, például az adattudomány és a mesterséges intelligencia.

 

A Komondor gyomrába pillantva a kék és piros csövek vonzzák a tekintetet, amelyek a vízhűtéses rendszer hatékonyságáról gondoskodnak. Amíg a saját számítógépünkben a ventilátort halljuk nagyon pörögni egy-egy komolyabb műveletnél – például egy videó elkészítésénél –, hogy a levegő segítségével enyhítsen a melegedésen, addig a Komondorban víz kering. A vízhűtéses rendszernek köszönhetően pedig csendes is.

 

 

Természetesen egy ekkora teljesítményű gépnél a számítási teljesítmények mellett hulladékhő is keletkezik, amit a technikai, kereskedelmi és számviteli megoldásokat követően a szomszédos városi uszodában tudnak majd hasznosítani.

 

A Komondor ünnepélyes átadásán a Boston Dynamics robot kutyusát is megtekinthettük járkálni, ugrálni, pacsit adni – aranyos jószág, ami nem kelt riadalmat, ellentétben a cég humanoid robotjával, ami már-már tényleg terminátori –, a jelen lévő szakemberek között pedig elcsíptünk egy olyan véleményt, ami jól érzékelteti, mire képes a Komondor: – Évtizedekkel a kutya előtt van az, amit a szuperszámítógéppel meg lehet oldani.