Bepillantás Kanada irodalmába

Anne Carson és a kanadai irodalom: Egy különleges életmű nyomában címmel rendezett előadást november 5-én, csütörtökön a Jubileumi Tudományünnep programsorozat keretében a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézete az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) A Sziget rendezvényterében. Az esemény aktualitása, hogy a kanadai író idén nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.

A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi (BTK) Kar Angol-Amerikai Intézet (AAI) Észak-amerikai tanszékén 1984 óta folytathatnak kanadai tanulmányokat a hallgatók.

-Az International Council For Canadian Studies 1986-ban adott Canadian Studies Centre (Kanadai Tanulmányok Kutatóközpontja) címet a kutatócsoportnak, amelyet 2020-ig Molnár Judit vezetett. A kanadisztikai kutatások mára felölelik a kanadai irodalom valamennyi területét, az ország történelmének sajátos vonásait, a multikulturalizmus összetett feltérképezését, illetve a kanadai magyar diaszpóra tanulmányozását egyaránt – fogalmazott megnyitójában Venkovits Balázs.

A DE AAI és a Kanadai Tanulmányok Kutatóközpontja igazgatója kiemelte: a rendezvény célja, hogy a széles körű kutatómunkából az irodalmi Nobel-díjas Anne Carson munkásságán keresztül a hazai olvasóközönség számára talán kevéssé ismert kanadai irodalom világába nyerjenek betekintést az érdeklődők.

A kanadai irodalom Nobel-díjasairól Lénárt-Muszka Zsuzsanna, a DE BTK AAI Észak-amerikai nem önálló Tanszék adjunktusa tartott előadást, míg a friss Nobel-díjas Anne Carson munkásságát legismertebb műve alapján Rácz István, a DE BTK AAI Brit Kultúra nem önálló Tanszék professor emeritusa mutatta be.

A kanadai irodalmat elsősorban a novella mint műfaj jellemzi, valamint a novellaciklus, amelynek különlegessége, hogy a különálló történetek szokatlan módon mégis egységet alkotnak.

-A tematikát tekintve kiemelkedik a mindennapi élet bemutatása az extrém természeti viszonyok között, gyakori a kisvárosi helyszínen játszódó történet, de figyelemre méltó a francia anyanyelvű lakosság irodalma, valamint a bevándorlók, köztük – többek között – a magyar gyökerekkel rendelkező szerzők munkássága is – fogalmazott előadásában Lénárt-Muszka Zsuzsanna.

Mint kiderült, Anne Carson nem az egyedüli irodalmi Nobel-díjas Kanadában, hiszen a megtisztelő elismerést korábban már elnyerte Alice Munro (2013) is, valamint kanadai gyökerekkel rendelkezik az elsősorban amerikai regényíróként számontartott Saul Bellow (1976) is.

-De hogyan illeszkedik a sokszínű kanadai irodalom hagyományaiba Anne Carson, a kortárs világirodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb alkotója, és ahogyan más díjazottaknál, így az ő esetében is felmerül: vajon mivel érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat? – tette fel a kérdést Rácz István professzor.

A költő, esszéista, műfordító és klasszika-filológus legismertebb műve a Vörös önéletrajza (Autobiography of Red, 1998) című modern, szabad verses regény. A könyv magyarul 2017-ben jelent meg Fenyvesi Orsolya fordításában.

Rácz István előadásában kiemelte: a szerző írásainak visszatérő forrása, egyben témája az ókori görög irodalom. A mű sok szállal kötődik a görög mitológiához, azon belül is Sztészikhorosz töredékesen fennmaradt Gérüonéisz eposzához és Héraklész történetéhez.

A Vörös önéletrajza és több kanadai szerző magyar nyelvű fordításban megjelent kiadványa megtalálható a DEENK állományában.

Anne Carson december 7-én tartja meg Nobel-beszédét, az elismerést december 10-én veszi át.

Sajtóközpont – BZs