Negyedévszázados a mentálhigiénés szolgáltatás a Debreceni Egyetemen

A hallgatók mentális egészségének támogatási lehetőségeiről, a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének erősítéséről, országos szakmai párbeszéd kialakításáról tanácskoztak mentálhigiénés szakemberek és fogyatékosügyi koordinátorok a Debreceni Egyetem, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közös konferenciáján.

A Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ létrehozásának 25 éves jubileumát is ünneplő konferencián a hazai felsőoktatási intézmények munkatársai folytattak szakmai párbeszédet és osztották meg az egyetemi szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalataikat.

Huszonöt éves a mentálhigiénés program és ellátás Debrecenben, ennyi ideje alakult meg a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központja. Az ellátási rendszer negyedévszázados indulásához kapcsolódóan az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködve szervezték meg a Debreceni Egyetemen az országos konferenciát. A kihívásokra és a változásokra választ adó új szakmai irányok megvitatására szolgáló kétnapos szakmai tanácskozáson a hazai felsőoktatási intézmények több mint fele képviseltette magát.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta: nem kevesebbről van szó, mint mentálhigiénés segítségről, a befogadásról, az esélyegyenlőségről, mely az egyetemen már huszonöt éve szervezetileg is megjelenő tevékenység. 

- Huszonöt éve, a Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ létrehozásakor az alapítók még nem azokkal a helyzetekkel, problémákkal néztek szembe, mint napjainkban. Ma már nem csak a mentálhigiéniás segítségnyújtás jelent kihívást, nem csak a hallgatóknak, hanem a dolgozóknak is támogatást nyújtva végzi a munkáját a központ, esélyegyenlőséget is teremt a hátrányos helyzetűeknek. A megváltozott munkaképességűek és a külföldi hallgatók támogatása ugyanúgy fontos terület. Az eddigi eredmények alapján a központ folyamatos bővítésén kell gondolkodnunk, infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van, mivel egyre többen veszik igénybe a szolgálatatásokat. Egy egyetem nem attól jó, hogy nincsenek problémái, hanem attól, hogy szembenéz azokkal és törődik a polgáraival. Az esélyegyenlőség nem kedvezmény, hanem mindenkinek jár – jelentette ki a rektor.

Kőfalusi Eszter, az Oktatási és a Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az egyetemi évek a hallgatók számára a tudás megszerzéséről, a hivatásra való felkészülésről, sok esetben az önállósodásról szólnak, ugyanakkor ez az időszak komoly próbatételt is jelent számukra.

- A túlterheltség, az elbizonytalanodás, a közösségtől való elszigetelődés érzése és ezek következményei sokszor észrevétlenek maradnak, mindez oda vezethet, hogy a hallgatók elmaradnak az oktatástól vagy akár le is morzsolódhatnak. Komoly problémával állunk szemben, országos szinten a felsőoktatásban tanuló hallgatók több mint fele enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal küzd, ami ráadásul 88 százalékukat akadályozza a tanulásban is. Ezt mindenképpen rendszerszintű jelzésként kell értelmeznünk, el kell juttatni a hallgatókhoz azt az üzenetet, hogy nincsenek egyedül, tennünk kell azért, hogy olyan szolgáltatások álljanak rendelkezésükre, melyek révén gyorsan és érdemben lehet reagálni az elakadásaikra. Több szakemberrel, kortárs segítőkkel, megszólító tájékoztatással kell elérnünk azt, hogy a hallgatók gyorsabban eljussanak az első beszélgetésig, az első tanácsadásig – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Találkozás, ismeretátadás, tapasztalatszerzés, új irányok megfogalmazása, a további működés és a stabil ellátási folyamatok biztosítása – összességében így lehet összefoglalni a szakmai tanácskozás fő irányelveit Berényi András, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője szerint.

- Elvárás és alapvető feladatellátás a részünkről, hogy szolgáltassunk az egyetemi közösségnek, nem csak mentális, hanem szociális támogatást nyújtunk a hallgatóknak, oktatóknak egyaránt. Ez azért fontos, mert az egységes és általános jóllét az intézményen belül hatással lehet az oktató-hallgató viszonyra, valamint az oktatás minőségére is. Ahogy a hallgatói létszám emelkedik, úgy növekszik a szolgáltatások iránti igény is, az egyetemisták merik vállalni azt, ha szükségük van segítségre. Meg kell találnunk a válaszokat a változó világban felmerülő speciális kihívásokra, a fogyatékkal élők esetében felkészültnek kell lennünk, bővíteni kell a szolgáltatási kínálatot, valamint egyre több speciális képzettségű szakemberre van szükség – hangsúlyozta a központvezető.

A konferencián szakmai előadásokon foglalták össze az eddigi eredményeket és vitatták meg a legaktuálisabb kihívásokat, így például szó volt a hallgatók mentális egészségéről a felsőoktatásban, az ágazatirányítási tervekről és célokról, valamint a mentálhigiénés ellátás legfontosabb feladatairól. 

Sajtóközpont - BZ