Megjelent a Debreceni Szemle legújabb száma

Történelmi korokon és földrajzi távolságokon átívelő témákat feldolgozva jelent meg a Debreceni Szemle legújabb száma. A tudományos folyóiratban többek között a debreceni Svetits Intézet 20. századi működéséről, Dante egy kevésbé ismert művének újrafelfedezéséről, a feltételezett hun-magyar rokonságról és még a tengeralattjárók fejlődéstörténetéről is olvashatnak az érdeklődők.

A debreceni Svetits Alapítvány keretében 1896-ban nyílt meg a Szent Anna utcán a katolikus leánynevelő intézet. Az előzmények, a helyi katolikus iskolák vázlatos ismertetésén túl a tanítórendi apácák rendházát, az alsófokú iskolától a tanítónő-képzőig számtalan oktatási intézményt magában foglaló Szent Anna utcai Svetits Intézet szervezetének és épületeinek, ingatlanjainak 2. világháborút megelőző és azt követő történéseit ismerteti Papp József helytörténész.

A középkor egyik legismertebb költője kétségkívül Dante Alighieri volt, köszönhetően a világszerte ismert Isteni színjáték című költeményének. Azonban az itáliai költőnek számos egyéb, kevésbé ismert munkája is volt. Hágen András tanulmánya Dante: Vendégség (Convivio) című művének természettudományos vonatkozását dolgozza fel.

Attila-szobrok: az emlékezetpolitika formálása című tanulmányában Maticsák Sándor finnugor nyelvész, a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára röviden áttekinti a hunok történelmét, majd rámutat arra, hogy a magyarság és a hunok között nem igazolható semmilyen történeti kapcsolat. A rendszerváltás után emelt Attila-szobrok az emlékezetpolitika eszközeiként ennek ellenére a hun-magyar folytonosság képzetét erősítik. A szerző végkövetkeztetése szerint a hun eredetmítosz a magyar kulturális emlékezet jelentős része, de azt el kell különíteni a történeti és nyelvészeti kutatások által igazolt tényektől.

Bár Magyarország – tengere nem lévén – kevéssé érdekelt a tengeralattjárók témájában, Bodzás Sándor okleveles gépészmérnök, a DE Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék egyetemi docense műszaki szempontú, képekkel gazdagon illusztrált cikke mégis izgalmas olvasmányt nyújt a téma iránt érdeklődőknek. A szerző úgy véli, a tengeralattjárók fejlődése a haditechnika egyik legizgalmasabb és legdinamikusabb területe, amely a kezdeti, egyszerű víz alatti járművektől a modern, nukleáris meghajtású, nagy hatótávolságú tengeralattjárókig terjed. A cikk – nagy vonalakban - áttekinti a technológiai innovációk és a stratégiai alkalmazások fejlődését, valamint a tengeralattjárók szerepét a hadviselés és a tengerészeti biztonság területén.

A Könyvszemle rovat ezúttal Zsoldos János 1956-ból származó refis diáknaplóját mutatja be. A Debreceni Református Kollégiumban működő Református Művelődési és Iskolatörténeti Kutatóintézet kiemelt feladatának tekinti, hogy az iskolához kötődő tárgyi és írásos emlékek gyűjtése mellett a szellemi értékeket publikációkkal is nyilvánosan hozzáférhetővé tegye.

Goretity József –Molnár Angelika –Sahverdova NavaVanda: A szépség. Válogatás a XIX–XX. század fordulójának orosz elbeszéléseiből című kötete a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg 2026-ban. A DE BTK fordító- és tolmács mesterképzés orosz műfordítói kurzus keretében megszületett kötet több szempontból is sajátos vállalkozás, hiszen egyszerre tekinthető irodalomtudományi műnek, műfordítói teljesítménynek és kulturális missziónak.

A Debreceni Szemle legújabb, 2026/3. lapszáma a https://ojs.lib.unideb.hu/szemle/issue/view/1240 linken olvasható.

Sajtóközpont - BZs