Új vezető a Botanikus Kertben

A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét csaknem húsz évig irányító és nemrég nyugdíjba vonult Papp Lászlót Takács Attila biológus váltotta az igazgatói székben. Az új vezető úgy erősítené a kert kapcsolatait a kutatással, az oktatással és a természetvédelemmel, hogy az közben mind vonzóbb legyen a kikapcsolódásra vágyók körében.

Debrecenben több mint 200 éve létezik füvészkert. A Debreceni Egyetem (DE) Élettudományi Épülete mögött található egyetemi Botanikus Kert területe jelenleg 15,6 hektár, ahol a becslések szerint csaknem 6 ezer növényfaj talál otthonra.

A kertet az elmúlt csaknem két évtizedben Papp László biológus irányította, aki a közelmúltban nyugdíjba vonult. Utódja Takács Attila, aki a DE-n szerzett biológus diplomát, majd 2016-ban doktori fokozatot. Azóta a Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékén dolgozott.

A hirek.unideb.hu-nak elmondta: igazgatói kinevezése előtt gyakran járt a DE Botanikus Kertjében, elsősorban oktatási és kutatási céllal, de magánemberként is megfordult a ritka növények között. A kert jelenlegi állapotát a kedvezőtlen adottságok, vagyis a sok növény számára előnytelen savanyú, humuszban szegény homoktalaj ellenére összességében megfelelőnek tartja.

- Az aszályok miatt azonban sok értékes fa elpusztult az elmúlt években, és ennek még nincs vége. Kihívás a következő évekre, évtizedekre, hogy ezt a gyűjteményt olyan irányba fejlesszük, hogy az előttünk álló klimatikus szélsőségeket, például az extrém meleget, a hosszú szárazságokat és a hirtelen betörő, akár fagyokkal is járó hidegfrontokat toleráló fajokat telepítsünk a kertbe, így a kísérletezésnek is van tere – összegezte az egyik legfontosabb feladatot.

Takács Attila azt tervezi, hogy Papp László munkáját tovább folytatva a helyi őshonos növényekre is megkülönböztetett figyelmet fordít. Komoly értéknek tartja azt a védett növényszaporító telepet, amit elődje alakított ki a kertben.

Az egyetemi Botanikus Kertben található üvegházakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a pozsgás és a trópusi gyűjtemény az országban az egyik leggazdagabb, ezt tovább gyarapítani a jelenlegi keretek között nem lehet, így a minőség megtartása, javítása a cél.

- Biológusként a Botanikus Kert organikus fenntartásában gondolkodom. Fontosnak tartom az elődöm által kezdett gyakorlatnak a folytatását, mely szerint nem kell például mindig mindenhol tervszerűen kapálni, füvet nyírni, lombot seperni, olyan részeket is kell hagyni, ahol ezeket a dolgokat a természetre hagyjuk és csak akkor avatkozunk be, ha az indokolt. El kell mondani a látogatóknak, hogy ez miért van így, hogy a kertnek ezek a részei nem elhanyagoltak, hanem más személet szerint tartjuk fenn, ahol a természetes biológiai sokféleségnek szeretnénk kedvezni – hangsúlyozta.

Takács Attila elődje, Papp László az elmúlt két évtized eredményei közzé sorolta például, hogy fenntartották és fejlesztették a Botanikus Kert gyűjteményeit, valamint sikerült egy nemzetközi szinten is értékes növényföldrajzi pozsgásházat építeni. Létrejött a védett és fokozottan védett növények szaporító kertje, ahol a termőhelytől távol került növényeket mutatnak be. Egy 2009-es pályázat jóvoltából megújult a kert infrastruktúrája, többek között a fűtés, az öntözőrendszer, a pálmaház, felújították a kerítéseket, illetve újakat építettek. A tavat bővítették és újratelepítették, renoválták a sziklakerteket és az erdőssztyepp részeket. A fő sétányt műkővel borították, a bejáratnál most már szökőkút fogadja a látogatókat.

Sikeresek voltak mindemellett a madárvédelmi törekvések, madárodúkat, etetőket és itatókat helyeztek ki. A védett rovarok támogatására műfészkeket telepítettek. Újakra cserélték, illetve felújították a régi padokat, esőbeállókat, szeméttárolókat. A meglévő sétányokat felújították, illetve újakat hoztak létre, melyeket a kerthez valamilyen módon kötődő egyetemi egyéniségekről neveztek el. Több jeles tanár emlékére fát ültetettek és emlékkövet állítottak. A legfontosabb beruházások közé sorolható még az új kaktuszház építése, a Soó Rezső-féle faház felújítása, valamint a bromélia-nyaraltató kialakítása.

Arra a kérdésre, hogy mit tanácsol utódjának, Papp László ezt válaszolta:

- A Botanikus Kertek legfontosabb feladata a 21. században a védett flóra megóvása és a nemzeti parkok segítése a visszatelepítésekben. Ezért legyen tekintettel a kert múltjára és mindig a kert, az itt élő növényvilág érdekeit szolgálja. Természetesen más, új irányokat is nyithat, azonban a korábbiakat is tartsa meg és fejlessze. Különösen fontos a védett növények és a pozsgás gyűjtemény előtérbe helyezése. Az új vezetőt minden tudásommal kész vagyok segíteni, bármiben kérhet támogatást, mindig megkapja tőlem – jelentette ki Papp László.

Hozzátette: több évtizedes szakmai tapasztalatait a Magyarországi arborétumok és botanikus kertek címmel írt, könyvesboltokban és könyvtárakban is elérhető könyvében foglalta össze a közelmúltban.

A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének következő nagy programja a május 18-án, szombaton esedékes Növények Napján lesz, amikor szakvezetéssel kísért sétákat indítanak 10 és 13 órakor. Ekkor az arborétum, a pálmaház és a pozsgásház mellett látogathatók lesznek az egyébként zárt gyűjtemények, így a kaktuszház és a védett növények szaporító telepe. Azért is érdemes lesz ellátogatni 10 és 18 óra között a kertbe, mert bemutatják a kutatói üvegházakban zajló kísérleteket, sőt növényi szervek, szövetek mikroszkópos vizsgálatára is sor kerül.

A Botanikus Kert Facebook oldala itt érhető el.

Sajtóközpont – OCs