Mérföldkő a zenepedagógiai kutatásban

Az Észak-alföldi régióban működő általános iskolák 4. és 6. évfolyamos diákjainak zenei nevelését vizsgáló tanulmánykötetet mutattak be a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A Zeneművészeti Kar egyetemi tanára által írt tudományos munka öt aspektusból vizsgálta a tanulókat érintő zenei hatások megjelenését.

A tudományos munkában részt vett zenepedagógiai kutatócsoport Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre fókuszálva harmincegy általános iskolában mérte fel kérdőívek segítségével azt, hogy milyen szinten találkoznak az oktatás során a zenével a diákok. Az ötdimenziós kutatás során megkérdezték a diákokat, a szülőket, a pedagógusokat, az intézményvezetőket és a szolgáltatókat is.

A kutatási eredmények alapján a DE Zeneművészeti Kar egyetemi tanára, Váradi Judit által írt kötetet szerdán ismertették a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet Könyvbemutató a Debreceni Oktatáskutató Műhely eredményeiből VI. című rendezvényén.

Lakatos Péter, a Zeneművészeti Kar dékánja méltatásában kiemelte a kötet kapcsán a tudomány és a zenei nevelés különleges egységét.

- Nagy szüksége van a Zeneművészeti Karnak is arra, hogy a hangszeres képzés mellett legyenek tudományos hátterű munkái. A kérdés mindig az, hogy hogyan válhat közkinccsé a zenei tudás, ebben sokat segít a Váradi Judit könyve, mely megkerülhetetlen üzeneteket fogalmaz meg, irányt mutat abban, hogyan lehet a megfelelő módon, a legmagasabb szinten művészetre, zenére oktatni a gyerekeket - emelte ki a kari vezető.

Takács Levente, a DE Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese elmondta: a kötet csaknem egy évtizedes együttműködés eredménye.

- Az oktatás-kutatásnak nagy hagyományai vannak a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetben, illetve a hozzá kapcsolódó doktori programban. Zenész doktoranduszokból szerveződött a zenepedagógiai kutatócsoport, melynek tagjai hét évvel ezelőtt indították útjára az akkor még fehér foltnak számító művészeti nevelésről szóló kutatásokat. A szociológiai jelentőségű tanulmány segíthet megérteni azt, mennyire nélkülözhetetlen a művészeti nevelés a 21. században - tette hozzá a dékánhelyettes.

Pusztai Gabriella, a BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője elmondta, hogy a kötet azoknak készült, akik fogékonyak a tudomány korszerű iránymutatásaira.

- A huszonegyedik század azoknak a kutatóknak a korszaka, akik képesek együttműködni. Példaértékű eredményei születtek a ZK és a BTK közös tudományos tevékenységének, ez pedig arra sarkallhatja a hallgatókat, hogy elsajátítsák azokat a korszerű munkamódszereket, melyek révén sikeressé válhatnak a tudományos pályán - tette hozzá az intézetvezető.

A szerző, Váradi Judit szerint szakmailag fontos volt a munka, mivel korábban semmilyen kutatás nem foglalkozott az iskolai zenei nevelés regionális helyzetével.

- Elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban kaput nyissunk az iskolákban a zene világa felé, erre akartuk ráirányítani a figyelmet a kötettel. A kutatás mérföldkőnek is nevezhető, mert a covid előtt ez volt az utolsó nagyobb volumenű vizsgálódás, így a járvány után a művészeti rendezvények folyamatos újjáépülése szempontjából, egy későbbi kutatásnál fontos összehasonlítási alapot is képezhet majd - mondta a szerző.

A kutatás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával valósult meg.

Sajtóközpont - BZ