Innovatív HR – Kihívások a XXI. században

A mesterséges intelligenciáról, a diákmunkáról, a crypto-rejtélyről és a job craftingról is szó volt azon a konferencián, melyet a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége közösen rendezett. A keddi tanácskozáson a szakmai előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken túl kihirdették a Bittner Péter Díj, valamint a HR Mester Nívó Díj eredményét is.

Napjaink munkaerőpiaci problémáira, dilemmáira, kérdéseire keresték a válaszokat a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán (DE GTK) rendezett szakmai fórumon. A szimpóziumon a megtartás menedzsmenttől, a job crafting, vagyis a kompetencia alapú toborzáson és a munkáltatói márkaépítésen át a mesterséges intelligencia humánerőforrás-gazdálkodásra gyakorolt hatása is terítéken volt. 

- A statisztikák jelen pillanatban azt mutatják, hogy minden tizedik vállalat használja a mesterséges intelligenciát. Sokan tartanak tőle, hogy az MI előbb-utóbb elveszi a munkát az emberektől, viszont az előrejelzések szerint inkább egy támogató, segítő funkció lesz. A mesterséges intelligencia egy HR-esnek abban tud segíteni, hogy elvégzi az olyan operatív munkákat, mint például egy önéletrajz kiértékelése, egyéb adatelemzések, míg a szakember egyéb feladatokra tud fókuszálni, ahol a kreativitás és az innovációs készségek fontosak – részletezte Dajnoki Krisztina, a DE GTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója, a Debreceni HR Klub elnöke.

A konferenciát a DE GTK a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) regionális egységével, a Debreceni HR Klubbal közösen szervezte meg. Az Innovatív HR – Kihívások a XXI. században című szimpózium célja, hogy a HR-szakma, a vezetők, valamint a leendő szakemberek naprakész információkat kapjanak a legfrissebb HR-trendekről, a jelenlegi és a várható munkaerőpiaci tendenciákról.

- A modellváltó Debreceni Egyetem elsődleges céljai között fogalmazta meg, hogy erősítse együttműködési partnerségét a felsőoktatási szektor oktatási-kutatási tevékenysége és a vállalati szféra között. Munkánkban az olyan közéleti, szakmai szervezetek is segítséget nyújtanak, mint a Humán Szakemberek Országos Szövetsége. Ezek a kapcsolatok rendkívül hasznosak, hiszen az utóbbi években jelentősen megnőtt a felsőoktatási intézmények felelőssége, hogy a munkaerőpiac elvárásainak is megfelelő, ugyanakkor erős intellektussal és alkalmazkodási képességgel rendelkező, új tudásra éhes és nyitott diplomásokat képezzenek – hangsúlyozta megnyitó beszédében Fenyves Veronika dékán.

A HSZOSZ idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A szervezet elnöke, Poór József köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jubileumi eseménynek is a Debreceni Egyetem ad otthont, hiszen az intézmény Gazdaságtudományi Karán évtizedek óta komolyan foglalkoznak ezzel a tudományterülettel. Nem véletlen, hogy nagy sikerrel működik az emberi erőforrás tanácsadó, valamint a vezetés és szervezés szak, amelyeken külön specializáció foglalkozik az emberi erőforrásokkal.

Az előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken több mint 170 szakember, cégvezető, oktató, kutató és hallgató vett részt. Az eseményen bemutatták dolgozatukat azok a mesterszakos hallgatók is, akik az emberi erőforrás területén végzett kimagasló kutatómunkájukért HR Mester Nívó Díjat vehettek át. 

Sajtóiroda - TB