XIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia

Interdiszciplináris pedagógia és a korszakváltás bizonytalansága címmel rendezte meg pénteken a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Műveléstudományi Intézete a XIII. Kiss Árpád Emlékkonferenciát a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában.

A Kiss Árpád Emlékkonferencia csaknem negyedszázados múltra tekint vissza. A sorozat 1999-ben az Interdiszciplináris pedagógia elnevezésű tudományos tanácskozással indult azzal a céllal, hogy találkozási fórumot biztosítson a neveléstudomány területén kutatóknak, illetve a kapcsolódó tudományterületek művelőinek. Ezen túlmenően a szervezők mindig is kiemelt feladatuknak tekintették azt, hogy interdiszciplináris környezetben ápolják Kiss Árpád szellemi hagyatékát, ahogyan azt a neveléstudós megfogalmazta: „egy európai értelemben művelt és fogant pedagógiát".

- Több tudományág is képviselteti magát a rendezvényen, ami szorosan illeszkedik a Debreceni Egyetem (DE) törekvéseihez, hogy minél szélesebb képzési és kutatási lehetőséget biztosítson az intézmény hallgatói, oktatói számára – fogalmazott megnyitójában Bartha Elek.

A DE oktatási rektorhelyettese hangsúlyozta: a mostani konferencia középpontjában a neveléstudomány áll, ami lehetőséget teremt a humán területek tudományos újdonságainak bemutatására.

A tanácskozáson – amelyen csaknem félszáz előadás hangzott el – a házigazda DE mellett többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és az Orvosi Népegészségtani Intézet is képviseltette magát, de határon túlról, Romániából és Ukrajnából is érkeztek előadók.

- A mostani konferenciának azért adtuk az „Interdiszciplináris pedagógia és a korszakváltás bizonytalansága” címet, mert a Covid 19 vírus keltette világjárvány hátrányos gazdasági és társadalmi következményeit az oktatási rendszer még nem tudta kiheverni, nem alakult ki új egyensúly, hiányoznak az új normák. Kétséges, vajon elkezdődött-e már egy új korszak? – tette fel a kérdést megnyitójában Buda András, a tanácskozás főszervezője.

A DE Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet adjunktusa kiemelte: egy változásokban gazdag kor aktuális oktatási kérdéseinek megvitatására biztatták az előadókat, akik ennek eleget téve egyrészt az állandósuló bizonytalanság korában kikristályosodó neveléstudományi dilemmák általános megközelítéseit állították előadásuk középpontjába, másrészt megcélozták az oktatás és nevelés konkrét problémáinak elemzését is.

A résztvevők külön szekciókban vitatták meg például az egészség oktatásban betöltött szerepét, a digitalizáció előretörésének hatásait, a különböző iskolák innovációs törekvéseit, emellett neveléstörténeti és pedagógusgenerációkat bemutató előadásokat is hallhattak az érdeklődők.

A konferencián elhangzott előadások anyaga hamarosan kiadvány formájában is elérhető lesz mindenki számára.

Kiss Árpád a XX. század egyik legnevesebb neveléstudósa volt, aki jelentős szerepet töltött be a közoktatáspolitikában, de pedagógiai közéleti tevékenysége is rendkívül szerteágazó volt. Ugyanakkor a tanári pályára hivatásként tekintett, tanított vezetőtanárként a Debreceni Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorlógimnáziumában, a Debreceni Egyetem jogelőd intézményében pedig a modern pedagógiai törekvések tárgykörből magántanári minősítést szerzett és tartott előadásokat. Meghatározó szerepe volt az iskolai teljesítmények mérésének és értékelésének elterjesztésében, a programozott oktatás bevezetésében. Kiemelkedő részt vállalt a magyar neveléstudomány nemzetközi kapcsolatainak megteremtésében és ápolásában, nevéhez kötődnek a magyarországi IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) vizsgálatok. Munkásságát széles körű elméleti, neveléstörténeti megalapozottságú szakirodalmi írásai tették teljessé. 

Sajtóközpont - BZs