Jubileumi búzatanácskozás: lépéskényszerben a búzatermelők

A hazai búzatermesztés megújulására, megújítására van szükség – hangzott el a XXX. Búzatanácskozáson szerdán. A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Debreceni Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottság és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett konferencián a kenyérgabona hazai és világpiaci árának alakulásáról és a várható termésminőségről is szó volt.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézet konferenciájának célja immár harminc éve, hogy a legfrissebb kutatási eredményekkel és az ágazat szereplőinek összekapcsolásával segítse a hazai termelők versenyképességét. A jubileumi konferencia megnyitóján a kar dékánja, Stündl László arról beszélt, hogy a szakmai utánpótlás kinevelésében meghatározó a gyakorló szakemberek visszajelzése.

 A hazai búzatermesztésben folyamatosan változnak az ökológiai feltételek, a piaci környezet, a biológiai alapok és az agrokémiai feltételek. A kutatók feladata, hogy ezeket a folyamatokat nyomon kövessék és az új eredményeket, innovációkat segítsék beépíteni minél gyorsabban a gyakorlatba. A DE MÉK Növénytudományi Intézete az elmúlt harminc évben egyebek mellett több mint 300 búzafajtát tesztelt. A termesztéstechnológia minden elemét – a vetésváltást, a talajművelést, a tápanyagellátást, az öntözést, a növényvédelmet – vizsgáltuk. Ezeket az eredményeket fókuszálva adtuk át a gyakorló gazdálkodóknak – mondta a XXX. Búzatanácskozás kapcsán Pepó Péter, a DE MÉK Növénytudományi Intézet egyetemi tanára.

Pepó Péter hangsúlyozta: az ágazat jövedelmezősége érdekében új szegmenseket kell keresnie a magyar búzatermesztésnek. A hazai termelők az étkezési és takarmány búza-minőség mellett új piacokra is termelhetnének, ipari, gyógyszeripari és gluténelőállítási célból – fejtette ki Pepó Péter.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a búza világpiaci helyzetéről szólva kiemelte: a háborús helyzet hatására a tavalyi 33 millió tonna helyett idén 16 millió tonnás búzatermés várható Ukrajnában. Ezzel szemben Kanadában rekordszintű, míg Oroszországban kiváló termést várnak a szakemberek.

 Hazánkban nőtt a búzával vetett területek nagysága, jelenleg 1 millió 200 ezer hektáron termelnek búzát. Az idei termés mennyisége elérheti az 5,7-6 millió tonnát, ami a tavalyi 4,2 tonnás terméshez képest jelentős javulást mutat. A termelőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy a piacon folyamatos lesz a kínálat, tehát a búza tonnánkénti ára a tavalyi 140 ezer forint után idén akár 70 ezer forint alá is csökkenhet – ismertette Lakatos Zoltán.

A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: az aratást követő időszakban a magyar búzapiacnak fel kell készülnie a jelentős mennyiségű gabona tárolására, az exportlehetőségek beszűkülésére és arra is, hogy a külföldön értékesített búza a minőségi és mennyiség elvárások mellett a szállítási költségek terén is versenyhelyzetbe kényszerül.

A jubileumi szakmai konferencián szó volt még a búzanemesítés lehetőségeiről, a precíziós mezőgazdasági eszközök használatának előnyeiről. Az előadásokat követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.

 

 

Sajtóközpont - ÉE