Megemlékezés nemzeti ünnepünk alkalmából

Március 15-e a miénk, magyaroké. Közös kincsünk, a nemzeti összetartozás egyik fő jelképe. Ekként is kell megélnünk, ünnepelnünk – hangzott el a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepségen.

A hagyományokhoz híven idén is közösen emlékezett március 14-én a 175 évvel ezelőtt történtekre az egyetemi polgárság.

- Nem feledkezhetünk meg arról, hogy városunk az ünnep kultikus szempontból kiemelt helyei közé tartozik. Debrecen kitüntetett hely, a forradalom és szabadságharc egyik kulcsfontosságú városa, fővárosa, a szabadság igazi őrhelye. Polgárai napjainkig őrzik és viszik tovább ezt az örökséget – fogalmazott beszédében Bartha Elek.

A Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese kiemelte: az események részese az egyetem is, amely joggal büszke fél évezredes intézményi örökségére, a kollégiumi múltra, nemzeti értékeit őrző mentalitására, amelynek az 1848/49-es hagyomány fontos pillére, ami jóval a város és az intézmény határain túlmutató erejű.

- Ez a szép ünnep valójában történelem: a dicső múltat idézi, amikor a szabadság, a nemzeti függetlenség még elérendő célként mozgósította Magyarország népét. Aktualitása azóta sem veszett el, sőt, időről időre újból értelmet nyer. Március 15-e a miénk, magyaroké. A mi közös, nemzeti örökségünk. Történelmünk nagyjai, ismert és névtelen hősei alkották meg, apáink, nagyapáink őrizték meg számunkra, nemegyszer súlyos áldozatok vállalásával, ha kellett, életüket is feláldozva. Mi nemzeti, kulturális, történelmi örökségként kaptuk, amit fenntartunk és részesülünk belőle. Közös kincsünk, a nemzeti összetartozás egyik fő jelképe. Ekként is kell megélnünk, ünnepelnünk – hangsúlyozta a megemlékezés szónoka.

Az egyetemi diákság nevében Csont István, a DE Hallgatói Önkormányzat elnöke mondott beszédet, amelyet – napjaink egyik legmeghatározóbb tudományos kihívásának, a mesterséges intelligencia térnyerésének szellemében – a ChatGPT-vel folytatott beszélgetésre alapozott.  Kiderült, hogy a rendszer már magyar nyelven is képes összegyűjteni, illetve érdemben feldolgozni mindazon információkat, amelyek az 1848. március 15-i események megértéséhez szükségesek.

­- Ahogy a ChatGPT válaszolta, magam is úgy vélekedek, hogy az 1848-as forradalom során a korabeli haladó nyugat-európai eszmék erősödtek fel Magyarországon. A márciusi ifjak, hazánk vezető politikusai és meghatározó értelmiségijei mind egy olyasfajta szellemi integráció mellett tették le voksukat, amely egyszerre erősítette a magyarság nemzeti öntudatát és fokozta szellemi integrációját abba a társadalom- és jogfejlődési zónába, amelyet ekkor Európa jelentett. Ehhez szükség volt a kiművelt emberfők szerepvállalására, amely részint a haladó eszmék behozatalában, részint pedig azok szélesebb néptömegekhez való eljuttatásában jelentkezett – mutatott rá a hallgatói vezető.

Csont István felidézte, hogy az elmúlt csaknem kétszáz évben a magyar fiatalok, köztük az egyetemek polgárai, hűen a ’48-as márciusi ifjak eszméihez, többször is megküzdöttek a szabadságért.

- Napjainkban azonban mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar kutatók és a magyar egyetemisták túlnyomó többsége – jogszerű indok hiányában, teljesen alaptalanul – kirekesztve él Európában. Bezárulnak a mobilitás és a tudásáramlás kapui, ezzel pedig versenyhátrányba kerül Magyarország a többi uniós tagállamhoz mérten – emelte ki a HÖK elnök, hangsúlyozva, hogy még a ChatGPT is felismeri, milyen jelentősége van az eszmék, a tudás áramlásának a társadalom fejlődésében.

- Bízzunk benne, hogy az Európai Bizottság is belátással lesz, és reméljük, hogy a Debreceni Egyetem polgárai hamarosan újra lehetőséget kapnak, hogy egy integráltan működő szellemi közösség teljes jogú tagjaként élhessenek Európában – zárta beszédét Csont István.

A rendezvény az oDEon Színház „Magyar vagyok” című ünnepi műsorával folytatódott, amelyben közreműködött Kulcsár Boldizsár, a Zeneművészeti Kar magánének szakos hallgatója, zongorakísérője, Böszörményi Judit, Becsky Dóra egyetemi hallgató, a Hortobágy Néptáncegyüttes tagjai, valamint Csáki Szabolcs, az oDEon Színház művészeti vezetője.

Az intézmény elismert dolgozói az ünnepség keretében vehették át kitüntetéseiket.

A Debreceni Egyetem legkiválóbb munkatársainak több éven át nyújtott kimagasló teljesítményükért az intézmény rektora Kiváló Dolgozó kitüntetést, valamint azoknak az oktatóknak, kutatóknak és dolgozóknak, akik feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel, szorgalommal végezték és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtettek ki, Elismerő Oklevelet adományozott.

Az ünnepség zárásaként a Debreceni Egyetem polgárainak tisztelete jeléül közösen helyezte el az emlékezés koszorúját Kossuth Lajos mellszobránál Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja és Csont István, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.

Sajtóközpont - BZs