3 kérdés, 3 válasz a Campus Fesztiválról: Soulwave zenekar

A 18. Campus Fesztiválon fellépett a Soulwave együttes is. A csapat dalszerzőjét és énekesét, Fodor Mátét többek között a bandában betöltött szerteágazó szerepéről és műveinek témaválasztásáról kérdeztem. Az alábbiakban ebből az interjúból emeltem ki néhány témát.

Te magad nem csak alapítója, hanem kvázi mindenese vagy ennek a zenekarnak. Miért szeretnéd nem csak a színpadon, hanem azon kívül is a saját magad vezetni a bandát?

Én egy entitásként fogom fel az együttest, ami nem csak a zenéről szól: benne van az arculat, amit kialakítasz magadról, mint például a koncertvizuál mögöttünk – azt is magam szoktam csinálni. Ám ehhez tartoznak a videoklipek is, hogy milyen tartalmat jelenítenek meg és hogyan  passzolnak a dalhoz. Ahogy szokták mondani angolul,

ma egy zenekarnak igazi „whole package”-et kell tudni nyújtania.

Napjainkban már szinte minden előadó, ha sikeres, ha kevésbé az, de törekszik erre. Azok a régi típusú munkafolyamatok, amikor bandatagok közösen megbeszélték, hogy ki mit csinál külön-külön, mára teljesen átalakultak – így ehhez adaptálódtam én is.

Akkor pontosan ezzel van az is összefüggésben, hogy például a videoklipjeitekben javarészt te magad vagy a főszereplő?

Ez egyértelműen egy művészi koncepció. Olyan két vagy három éve volt egy olyan klipünk, ahol senki nem szerepelt a zenekari tagok közül és kifejezetten imádtam. Sokkal jobban tetszett, ugyanakkor nem várhatom el az emberektől, hogy a dalaimat úgy hallgassák, hogy közben moziznak valamit, amiben nem én éneklek. Tehát egyfajta köteléknek lennie kell a kép és a dal között.

A legtöbb dalotok témája az elengedés, a szakítás vagy a továbblépés. Ez miért van? Pozitív szerelmi témájú dalon gondolkoztál már?

Mert szerintem az élet is erről szól. Én magam soha sem szerettem volna túlságosan művész lenni és nagy sorsfordító megfejtéseket beleírni egy dalba. Egyszerűen nem érzem magamban, hogy lennék kifejezetten komplex üzeneteket átadni, amit mondjuk más meg tud csinálni. Viszont szerintem ezekbe a művekbe igyekeztem mindig belevinni annyi művésziestséget, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzam meg, hogy azért ne legyen annyira sablonos a szöveg. Persze nehéz megtalálni, mi számít már nagyon nyálasnak, de egy akusztikusabb, lírikus popzenében azért van mozgástér.

Pozitív szerelmes dalt azért nem írok, mert egyrészt azzal miért dicsekedjek, hogy nekem milyen jó most, meg milyen boldog vagyok? Másrészt, attól még, hogy ezt érzem, nem kell feltétlenül erről énekelnem.

Hanem pontosan olyan szövegeket próbálok írni, amik olyan embereknek szólnak, akik épp nehéz időszakon mennek keresztül. Szükségük van egy támpontra – akár egy dal formájában vagy videóklip formájában –, ami segíti őket. 

Borítókép: Facebook