Julge hundi rind on rasvane

Ez egy észt közmondás. Magyarra fordítva több variációja is lehetséges.

Úgy, mint: Bátraké a szerencse, vagy Aki mer az nyer. Gert Remmelre mindkettő érvényes. Bátor, mert ott ül a Loki kispadján, ahol - a felkészülési meccsekkel együtt - immáron tizenhárom találkozón nézte a vonal mellett a focistáit. Nyerni keveset nyert, de mert. Most mindenki őt szapulja, én sem voltam, vagyok vele szemben kíméletes. Miért is? Nem látom mit szeretne. És lehet ő sem. Vörösmarty írja a Szép Ilonkában: "A vadász ül hosszú méla lesben, vár felajzott nyílra gyors vadat", majd  később: "hasztalan vár..."
 
Na ő is. Lesben van, de egy szava sincs. Csak a mamelukjai, a finn, meg a portugál fiúk próbálnak utasítást adni, a náluk alig idősebb focistáknak. És az sem megy. Mert ezek a külhoniak sehol, sohasem rúgtak labdába komoly bajnokságokban. Akkor mi az a többlet, amivel elkápráztatják Patait, Ciblát, Saint, Terczát, Szakált, Egrit, Myrtajt, meg a többi tinit. Egyedül az ikon, a sárréti Maradona próbál úrrá lenni az idegein, de inkább nem szól. És neki van igaza. Vörösmartyval: "lángszemében csábító varázs ég."
 
Na itt tart most a DVSC. Azért ilyen patetikus a hangulatom, mert nem tudom mitévő legyek. Bár látom más is így van vele. Hat ponttal vegetál a csapatunk a tabella alsó régiójában, és kétes a jövő. Az MTK ellen hajtottak a gyerekek, főleg a második félidő volt élénkebb, de nem ezt ígérték a hozzáértők. Nemzetközi kupa helyezést, dobogót, és akadt aki bajnoki címet vizionált.
 
Ehhez képest van egy csapatra való sérült - főleg izom húzódások, és szakadás a diagnózis - van aki átigazolni szeretne a következő napokban, és akad belefásult ember is. Ezalatt a tavalyi év legjobb szűrője, az egyik kedvenc, Amos Youga a DEAC edzéseit látogatja - nem igazol oda - és várja a hívást. Beszéltünk vele. Imádja Debrecent. Nem szeretne elköltözni. Segítene, ha a jelenlegi mesternek kellene. De Remmel, nemmel felelt.
 
A maródiak reméljük hamar felépülnek. Nyilván visszatérnének a gyepre. Addigra viszont kialakulhat egy olyan társaság, akik kezdik megszokni a légkört, beilleszkednek, és nem utolsó sorban, - mint a Tanu című filmben: - "kicsit savanyúbb, de a mienk".
 
Hat debreceni fiút hívtak meg az U21-es válogatottba. Ilyen még soha nem volt a Loki történetében. Nekik adjunk esélyt a jövőben. Igaz, addig nehéz lesz az út, de Dombi Tibi falubélije, Nagy Imre sárrétudvari költő írta: "felírom, hogy el ne felejtsem, hogy nagyon sokat szenvedtem".
 
W. Gy.