Mégegykört Abaházival

A MégEgyKör hazai és külföldi rock slágereket valamint saját dalokat és Sing Sing klasszikusokat játszik. Nem véletlenül, a banda énekese, Abaházi Csaba volt ugyanis a Sing Sing frontembere, ráadásul, Csaba elég jól tudja a legnépszerűbb rockslágereket is előadni. Rendszeresen koncerteznek a formációval, persze amikor lehet, az utóbbi években bejárták a hazai klubok nagyrészét, 2020-ra új repertoárral készültek, de ennek debütálása már tudjuk a következő évben lesz. Abaházi Csabát kérdeztük.

Beszéljünk a MégEgyKör nevű formációról, amely már nyolc éve működik. 2012-ben hoztátok össze ezt a csapatot, és hát gyakran szokták használni zenekarok esetében, hogy örömzene, vagy szerelemgyerek, de én azt hiszem, hogy rátok ez hatványozottan igaz, mert ez a csapat tényleg egy abszolút szerelemgyerek, legalábbis én így ítélem meg külső szemlélőként.

Pedig még nem is láttál minket színpadon. Mert a színpadon jön ki ez leginkább, mi annyira szeretjük azt, amit csinálunk, hogy saját magunk rajongói vagyunk. És tényleg így van. Mi nem abból élünk, hogy zenélünk, tehát nekünk nem kell megfelelni trendnek, elvárásoknak, produceri, kiadói, menedzseri elvárásoknak. Mi mindig azt csináljuk, amihez kedvünk van. Tehát leginkább ahhoz van kedvünk, hogy rockzenét játsszunk, ráadásul a zenekar tagjai örömmel ápolják velem a korábbi hagyományt és játszunk Sing Sing klasszikusokat. Baromi nagy élvezettel állunk ki a közönség elé, legyen az kisebb vagy nagyobb számú, tök mindegy a színpad mérete, mi örömmel játsszunk bármikor bárhol bárkinek. 

Nagyon sármos fiatalemberekből áll a csapatod, az már egyszer biztos. Meg hát természetesen te is, de mesélj róluk, hogy kik a zenésztársaid? Hányan vagytok a csapatban, kik ők, ismerhetjük-e esetleg őket valahonnan?
 

Most leginkább, és egyre inkább a MégEgyKör zenekarból. Érdekes története van a csapatnak, mert én 23 évvel ezelőtt költöztem a XVII. kerületbe, és aztán megismerkedtem nagyon sok emberkével a feleségem révén. Ő volt a XVII. kerületi, és aztán megismerkedtem a polgármesterrel is, és a polgármester zenekarával. A polgármester úrnak volt egy zenekara az RLB, a Riz Levente és Barátai, ebből lett a MégEgyKör. Ez tulajdonképpen egy baráti társaság volt, akik örömmel jártak össze italozni, szalonnát sütni, főzőcskézni, és nem mellesleg sokszor zenéltek is. Sajnos 2019. szeptemberében a polgármesterünk és a zenekar alapítója, billentyűse itt hagyott minket, elhunyt, de ettől függetlenül mindig ott van, mi érezzük a jelenlétét minden egyes koncerten, az utolsó kívánsága a zenekarral kapcsolatban az volt, hogy csak ne szűnjön meg, ne hagyjuk abba. Bárhogy is alakul, mi csináljuk. És ez plusz erőt, plusz motivációt jelent nekünk. A zenekar dobosa, az ő legjobb barátja Martonosi Lala, akinek az édesapja Martonosi György, híres jazzdobos, dobtanár. A basszusgitárosunk Takács Botond, aki egyébként gimnáziumi tanár volt, meg van is rengeteg más formáció, ahol már megcsillogtatta zenei tudását, és nemcsak basszusgitáron, hanem gitáron, billentyűn, ráadásul ő nagyon jó hanggal rendelkezik, tehát a MégEgyKörben vokálozik is. A gitárosunk pedig Beke Péter, aki a Slam nevű zenekarral tette le a névjegyét itt a magyar rockzenei piacon. Megfordult az R-Go-ban, nagyon sok helyen játszott, például Demeter Gyuri mellett. Egy adalék itt vele kapcsolatban, az ő testvére Beke Márk, a Lord billentyűse, Márk a stúdiófelvételek során segíti a zenekarunkat.

Széles a repertoár amit hallhatunk tőletek. Adottak ugye a Sing Sing dalok, de játszotok már saját szerzeményeket is. És aztán ott vannak még a hazai és külföldi rockslágerek is. Azt gondolná az ember, hogy egyszerű összerakni egy ilyen ütős válogatást, egy ütős koncertanyagot, de azért gondolom figyelni kell a koncert ívére, az arányokra, a felépítésére. Nálatok mi a válogatási szempont?

Korábban, amikor kevésbé voltunk ismertek, persze ma sem vagyunk sztárzenekar, és olyan terepre merészkedtünk, ahol még nem hallottak rólunk, akkor ott inkább a rock klasszikusokra támaszkodtunk, amelyeket jól ismerhet a közönség és így ezeken keresztül lopakodtunk be a közönség fülébe, szívébe. De mostanra azért már eljutottunk odáig, hogy a műsoraink gerincét a Sing Sing és a saját dalok adják. És maximálisan igazad van, végig figyeljük, hogy éppen milyen helyszínen vagyunk, és azon a helyszínen milyen közönség várható.

És most egy nagyon nehéz kérdés, mert tudom jól, hogy ebben a helyzetben ugye nem számított senki arra, hogy a fesztivál és szinte a teljes koncertszezon is elmarad. Ti hogyan készültetek a 2020-as évre?
 

Idénre összeraktunk egy komplett Sing Sing műsort, ami csak Sing Sing dalokból állt, és mielőtt még nekiálltunk volna ezt az egészet megturnéztatni, jött a világjárvány, és ugye lestoppolt az idei fesztiválszezont. Hál' Istennek volt lehetőségünk nekünk is a raktárkoncerten részt venni és ezt a műsort bemutatni. így legalább el tudtunk jutni a nagyközönséghez, de természetesen nem gondoljuk, hogy ez az egész elmarad, csak arrébb tolódott. Tehát, hogy jövőre, vagy amikor majd lehet, akkor ezeket a bulikat mi szeretnénk bepótolni, és ahol csak lehet megmutatni magunkat.

Azért gondolom, hogy nagyon nagy élmény ennyi év után is az, hogy ilyen nagy igény van a Sing Sing dalokra. Mit tapasztalsz a MégEgyKör koncerteken, a Sing Sing tábor az, akik túlnyomórészt feltűnnek a koncerteken? Milyen a közönség összetétele, amikor jártok-keltek az országban?
 

Nagyon fura, mert ugye a Sing Sing mint zenekar, egy létező csapat, tehát az egykori társaim összehozták újra a csapatot, csak ugye ott nem én énekelek, hanem a Sipos Tomi. És azok, akik kíváncsiak a Sing Singre, valószínűleg a Sing Sing koncertekre is. Én azt tapasztalom, hogy ott főleg az egykori, régi, ős Sing Singesek inkább odamennek, de természetesen azért a MégEgyKör koncerteken is feltűnnek jó páran közülük. És nagy öröm számomra, hogy ahogy ezt így tökéletesen megfogalmaztad, nagyon sok fiatal, huszonéves, de még tizenévesek is jönnek, és azt mondják, hogy egyszerűen annyira jókat hallottak arról, hogy milyen volt a kilencvenes évek eleje, hogy ott milyen rockélet volt, és hogy milyen volt a hangulat a különböző rockklubokban, hogy szeretnék ezt valahogy megtapasztalni.

Amikor összeraktátok a teljes koncertanyagok, itt te mondtad ki mindig a végső szót, vagy bárkinek volt beleszólása a csapatban? Mennyire volt kompromisszumkész a csapat?

Azt talán ti is tudjátok, hogy egy zenekarban többnyire nem létezik demokrácia. Vagy létezhet, működhet, de mindig kell egy ember, aki eldönt bizonyos kérdéseket. Szerintem egy zenekarba kell mindig zenei vezető, kell valaki, aki a tervezésben dönt, aki a látványban. Tehát, hogy minden körnek, vagy minden feladatnak megvan a saját felelőse. Én azt gondolom, hogy Sing Sing műsor összeállításánál a csapat is teljesen egyértelműen rám bízta a feladatot. Sajnos ők nem voltak a Sing Sing tagjai soha, ismerték, szerették a Sing Singet, ráadásul a Beke Peti, a gitárosunk testközelből, mert a Slam zenekarral rendszeresen játszottunk együtt, ők voltak az előzenekarunk nagyon sok esetben. Úgyhogy ő testközelből átélte ezt, így javaslatot persze mindenki tett, hogy melyik dalt lehetne, vagy hogy lehetne összeállítani a műsort, melyik dal után melyik jöjjön. De a végső szót természetesen én mondtam ki. Nekem is vannak kedvenc Sing Sing dalaim, vannak olyanok, amiket nagyon szeretnék, bár mondjuk nem voltak annyira ismert Sing Sing slágerek, de ettől függetlenül szerettem volna a műsorba építeni. A zenekar végtelenségig vevő volt, és bármilyen ötlettel álltam elő, ők azt képesek voltak, és hajlandóak voltak megvalósítani.

-Betti & Árpi -