Debrecziner Septemberfest

Mit együnk ma ebédre? – tesszük fel a kérdést sokan hétvégente. Szeptember közepén azonban hasonló válaszok születnek Debrecenben: Menjünk ki a Zamatra!

 

Néhány éve egy bécsi esküvőből hazafelé tartva az Alsó-Ausztria és Burgenland határán fekvő Bruck an der Leitha nevű kisvárosban a Harrach-család tulajdonában álló Prugg-kastély tövében üzemelő Harachkeller nevű étteremben álltunk meg ebédelni. Mivel Wiener Schnitzel nem volt az esküvőn, ezért a rántott szelet mellett döntöttünk, sertéshúsból és pulykamellből egyaránt rendeltünk. Kiváló Gössert csapoltak, a konyhában ütemesen járt a húsklopfoló. Laktató volt a bundázott sertésszelet, de a pulyka akkora volt, hogy még vacsorára is jutott belőle, nem lefolyt a tányérról, hanem kéttányérnyi volt a mérete a ropogós bundába bújtatott omlós húsnak. Azon tűnődtünk, hogy lehet ekkora husit készíteni. Az idei Zamat Fesztivál bebizonyította, hogy a rántott hús előtt nincs akadály, hisz a világ legnagyobbját készítették el a rendezvényen – a 2,3 négyzetméterhez harminc kiló húst dolgoztak össze a szakácsok, hogy háromszáz liter olajban kisüssék.

A rekordsütés persze nem az egyetlen gasztroshow volt a Zamaton, csaknem negyven csapat készített hagyományos módon debreceni páros kolbászt szombat délelőtt, a gigantikus disznótor mellett pedig ismert séfek szórakoztatták a közönséget a színpadon Rácz Jenőtől a gabitlanul Ausztriában új kihívásokat kereső Krausz Gáborig. Gasztrofesztiválként az egyik legcsalogatóbb hétvégi program az esti koncertek és bulik mellett az evés a Zamaton, hiszen helyi éttermek készítik el külön erre az alkalomra összeállított menüsoruk ételeit három napon keresztül a látogatóknak, így a hétvégi ebédek vagy vacsorák ideális helyszínévé varázsolva a nagyerdei programot. Debreceni párost minden étteremnél találtunk, a klasszikus vonaltól a vegán verzióig. Különös színfoltot képviselt a harcsakolbász, amit, őszintén bevallva, egy kicsit vonakodva kóstoltam meg szombat este. Textúrájában és fűszerezésében egyaránt a hagyományos debrecenik sorába illeszkedett a halhúsból készült változat, a paprika, a fokhagyma pont olyan arányban volt hozzáadva, hogy hozta a megszokott ízélményt, miközben alapanyagának köszönhetően úgy éreztük, hogy sikerült egy kicsit kilépnünk a komfortzónánkból. Hogy a halételekhez mennyire ajánlják a szakértők a mákot, azt nem tudom, mindenesetre egy mákpálinkával öblítettük le a kolbászkákat, amit kínálója a gyomorkeserűk világához hasonlított. Színében tényleg volt egyezés, ízében azonban nem, egy sokkal édesebb, keserűséget mellőző, kellemesen-lágyan torokba simuló ötven fokos italt kóstolhattunk.

Habár a Halott pénz koncertjére telt házzal pörgött a Zamat, ne menjünk el amellett sem, hogy a gyerekprogramok és a gyerekkoncertek idején szombaton és vasárnap is szép számmal voltak kint a fesztiválon a családok, hiszen a legkisebbek számára egy varázsbirodalom épül fel évről évre a stadion északi rendezvényterén és a Hallban, már-már vásári-cirkuszi forgatag azzal a nagy előnnyel, hogy kiváló ételekkel lehet a gyerekeket is megkínálni napközben az éttermeknek köszönhetően.

Hogy jövőre elkészítik-e a világ legnagyobb debrecenijét, azt egyelőre nem látjuk előre, de azt már igen, hogy 2024. szeptember 13-án, pénteken újra vár minket az őszi időszak legnagyobb debreceni fesztiválja.

 

Szabó Laci, fotó: Schuszter Bálint