Az északi országok sikerének titka

A skandináv kultúra, a skandináv krimi vagy a skandináv lakberendezés valószínűleg ismerős fogalmak, de ha mégsem, akkor a sarki fény igéző színei biztosan megjelennek a lelki szemeink előtt. Jelen cikk célja, hogy közelebb hozza az olvasót az északi országokhoz, felvillantsa a sikerük titkait és bepillantást nyújtson a gazdasági teljesítményükbe.

 

A Skandinávia kifejezést gyakran Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Izland együttesére értik. Földrajzi megközelítésből szemlélve azonban szigorúan csak Norvégia, Svédország és Dánia tartozik Skandináviához. A közbeszéd mégis együtt kezeli őket, mivel kulturálisan közel állnak egymáshoz, a finn kivételével hasonló nyelveket beszélnek, valamint a történelmi múltjuk is összeköti őket.

 

A 15.-16. században Dániát, Norvégiát és Svédországot a Kalmári Unió fogta szövetségbe. Kapcsolataik a Hanza-szövetségben is megfigyelhetőek voltak. Ezek a szoros szálak még ma is tetten érhetőek a nemzetközi fórumokon (Németh, 2019).

 

 

Annak ellenére, hogy ezek az országok nagy kiterjedésűek, a lakosság száma miatt a kis országok közé sorolhatóak. Korfáik alapján az elöregedő társadalom képét mutatják, ugyanakkor bizakodóan tekintenek a jövőbe. Egyes források azt állítják, hogy a következő 40 évben az északi országok lakossága 3 millióval növekedhet (Nordic Co-operation, 2022).

 

Az említett országok közül Dániában a legmagasabb a népsűrűség, azaz 137,39 fő/km2, de a legnagyobb népességgel Svédország rendelkezik, ami 10 379 295 főt jelent. Összesen együtt Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország 27,5 millió főt tesznek ki.

 

 

Az északi országok ásványkincs készlete is említésre méltó. Svédország vasérccel, Norvégia és Dánia kőolajjal és földgázzal rendelkezik, emellett különböző színes, és ritka fémérceket is birtokolnak. Norvégia a kőolajból származó jövedelmét ráadásul félreteszi a jövő generáció számára (Pogátsa, 2016). A mezőgazdaságuk az éghajlatuk miatt előnytelen helyzetben van. A halászat és az erdőgazdálkodás azonban figyelemre méltó (Németh, 2019).

 

 

Ezek az országok kiemelkednek a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokban és a zöld energiára történő átállásban is (Németh, 2019). A megújuló energia részaránya az Európai Unióban Svédországban a legmagasabb (38,427%), majd harmadik helyen Finnország (29,232%) áll. Dánia az uniós országok között a 11. helyet foglalja el a maga 14,839%-os részarányával (Európai Unió, 2022).

 

Eredményeiket nem tudták volna elérni pusztán a természeti erőforrásaikra támaszkodva. Sikerük titka a határozott elköteleződés az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció magas színvonala mellett.

 

A globalizáció nemcsak az országok fejlődését és kölcsönös összekapcsolódását jelentette, hanem azokat a gyengeségeket is felszínre hozta, amelyek miatt egyes régiók nem tudták felvenni az iramot a fokozódó nemzetközi versenyben. Azok az országok, akik nem akartak lemaradni, kénytelenek voltak átfogó reformokat végrehajtani és egy sajátos innovatív fejlődési pályára állni. Ezek közé tartoztak a kis, nyitott északi országok is. Számukra az innováció az az eszköz, ami biztosítja a versenyképességük fenntartását hosszú távon a folyamatosan változó világgazdaságban (Csugány, 2016).

 

Azonban ezek az országok nem voltak mindig a jólét és a gazdasági siker fellegvárai, sőt kifejezetten szegény országnak számítottak a 19. században. Közülük is Finnország volt a legkevésbé szerencsés helyzetben. A 20. század hozta el számukra a fordulatot. Svédország és Norvégia teljesítményét megalapozta az acél- és vasipar fellendülése, de az utóbbi számára egyértelműen a kőolaj jelentette a legnagyobb előnyt (Németh, 2019).

 

Természetesen ezeket az országokat sem kerülték el a külső gazdasági sokkok. Az 1990-es évek válsága és a 2008-as válság is megingatta ezeket a gazdaságokat, de az oktatásba és innovációba fektetett tőke idővel megtérült. A legújabb kihívást számukra a COVID-19 világjárvány következményei és a fokozódó geopolitikai helyzet jelenti.

 

 

Pogátsa (2016) szerint „a jóléti állami modell középpontjában az oktatási rendszer áll.” A skandináv típusú jóléti államokban az oktatás alapelvei közé tartozik, hogy mindenkinek ugyanazokkal az oktatási lehetőségekkel kell rendelkeznie, függetlenül az anyagi vagy társadalmi hátterétől.

 

A finn oktatási rendszer hatékonysága és eredményessége világhírű. Finnországban azok a gyerekek is jobban teljesítenek a PISA-teszteken az OECD-átlagnál, akiknek a családi háttere alacsony társadalmi-gazdasági státusszal bír (Kinyó, 2008). Dánia és Svédország költ a legtöbbet oktatásra a GDP-jük arányában. 2017-es adatok szerint a GDP-jük 7,3% illetve 7,1%-át fordították erre. Finnország mindössze 1%-kal maradt le Svédország mögött (Eurostat, 2020).

 

2021-ben a European and Regional Innovation Scoreboards összesítései alapján Svédország volt a második leginnovatívabb ország Európában. A harmadik helyet Finnország szerezte meg, azt követően pedig Dánia. Norvégia a 11. és Izland a 13. helyen szerepelt (EIS-RIS, 2021).

 

A bruttó hazai K+F kiadások (GERD - Gross Domestic Expenditure on Research and Development) magukba foglalják az üzleti vállalkozások, felsőoktatási intézmények, valamint az állami és nonprofit szervezetek kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásait.

 

Az OECD GERD-adatai szerint 2020-ban GDP arányosan Svédország költött a legtöbbet K+F-re, mögötte ötödik helyen Dánia és közvetlenül Finnország. Svédország a GDP 3,53%-os kiadásával meghaladja az USA, Japán és Kína GDP arányos kiadásait is és jelentősen az OECD és az EU átlag fölött helyezkedik el (OECD, 2022). A felsőoktatási intézmények kutatás és fejlesztésre fordított összegei szintén Svédországban a legmagasabbak (Csugány, 2016).

 

A magas minőségű oktatási rendszer, a high-tech beruházások támogatása és az innováció-ösztönzés nyomában megjelentek olyan ismert nevek, mint a Nokia vagy a Linux, de skandináv fejlesztők nyomai megtalálhatóak a Google Térképben vagy olyan más, mindennapi applikációk között is, mint az ételkiszállítás élvonalában járó Wolt.

 

A szakirodalom kiemeli, hogy az északi államok sikeréhez hozzájárult és a mai napig hozzájárul az államba vetett bizalom, a szolgáltatások magas színvonala, valamint az alacsony korrupció (Csugány, 2016). A Transparency International korrupció érzékelési indexe (CPI – corruption perceptions index) alapján 2020-ban Dánia volt a „legtisztább” ország. Finnország és Svédország a 3. helyen állt, Norvégia a 7. és Izland a 17. helyen (CPI, 2020).

 

 

Az északi országok életében nemcsak az ásványkincseknek volt sorsfordító szerepe, hanem a humánerőforráshoz való hozzáállásuknak is. Az tudás alapú gazdasági fejlesztések, az oktatás, az innováció ösztönzése egyértelműen meghatározzák az országok képét ma is.

 

Bármelyik innovációs mutatót vesszük figyelembe, a top 10-ben biztosan megtaláljuk valamennyi északi országot. A skandináv típusú jóléti államokat sok kritika éri, de a saját útjukat járják és eredményeik önmagukért beszélnek. A jövő nagy kérdései közé tartozik, hogy a klímaváltozás hogyan érinti ezeket az országokat, valamint milyen irányt fog venni az eddigi semleges külpolitikájuk.

 

Felhasznált kép forrása:

CIA World Factbook Elérhetőség: https://www.cia.gov/the-world.../countries/denmark/images

Térkép: https://polyglotclub.com/.../scandina.../translate-hungarian