Fedezd fel Debrecen utcáit!

Városnéző sétáimon rendszeresen megkérdezik tőlem a vendégeim, mi az az épület a Nagytemplom mellett, ami úgy néz ki, mint egy kastély. Ha megkérdeznénk titeket vagy az arra járókat, vajon ők tudják-e, nagy valószínűséggel kevesen mondanák meg, hogy a mai bevásárlóudvar helyén egykor a Hunyadiak várkastélya állt.

 

A ma látható épületegyüttes persze korántsem ilyen régi, külseje azonban nem véletlenül kapta ezt a stílust az 1980-as években: Kertai László építész egy olyan üzletközpontot álmodott meg, ami látványában megidézi a középkori Hunyadi várkastély hangulatát.

 

 

Ha belegondolunk, milyen utcák szegélyezik a Kálvin téri bevásárlóudvart, máris sokat megtudhatunk a hely történetéről. A Piac utca, Csapó utca, Vár utca és Kálvin tér által határolt területen eredetileg Debrecen egyik első földbirtokosa, a Dózsa család birtoka állt, majd a várkastély 1450-ben Hunyadi Jánosé lett.

 

Amíg Hunyadi a török elleni csatákkal volt elfoglalva, felesége, Szilágyi Erzsébet foglalkozott a birtok mindennapi teendőivel. Gyakran tartózkodott itt gyermekkorában Hunyadi Mátyás is, aki felnőttként számos kiváltságot adományozott Debrecennek.

 

Királysága idején kapott a város többek között árumegállítói jogot, a Hortobágy folyóra vonatkozó vámszedés jogot, és a város lakossága teljes adómentességet, mindezzel nagyban hozzájárulva a város gazdasági fejlődéséhez.

 

Hunyadi János halála után ebben a várkastélyban gyászolta férjét Szilágyi Erzsébet, aki az uradalmat végrendeletében unokájára, Corvin Jánosra hagyta. A várkastély végül 1565-ben pusztult el, amikor egy betolakodó, Székely Antal lerombolta. Az egykori udvarházból semmi nem maradt, emlékét csak korabeli feljegyzések, a Vár utca neve, a bevásárlóudvar középkori várkastélyt idéző stílusa, valamint az árkádok alatt egy emléktábla őrzi.

 

 

Az egykori udvarház területén az 1980-as években építették a ma is látható épületegyüttest Kertai László építész tervei szerint. Helyet kapott benne egy szálloda és rendezvényterem, valamint számos kisebb-nagyobb üzlet. Árkádjai alá nemcsak vásárlás céljából érdemes bemenni, hanem néhány helytörténeti érdekesség miatt is.

 

Az Árkád kávézó mellett belépve az udvarházba egy ajándékbolt falán találjuk a fent idézett emléktáblát, vele szemben a falon pedig egy nagyon érdekes domborművet, amit érdemes közelebbről is megfigyelni.

 

Pázmándi Antal 1988-ban készült Debreceni história című alkotása Debrecen történelmét és építészeti motívumait idézi meg. Az alkotás egy kevésbé szem előtt lévő sarokban kapott helyet, sokan úgy mennek el mellette, hogy észre sem veszik, pedig érdemes megállni és elidőzni előtte egy kicsit.

 

A monumentális kerámiafalon egy hortobágyi csikós ingén Debrecen történelmi városmagja elevenedik meg. Ha figyelmesen nézzük, megtaláljuk rajta az egykori Várad (ma Piac) utcát, valamint az arra merőlegesen kialakult régi utcapárokat a Miklós és Szent Anna utcáktól a Csapó és Hatvan utcákig, de fel van rajta tüntetve az egykori Pap-tava, a mai Déri tér és a Református Nagytemplom elődje, az András-templom is.

 

 

A város jellegzetes építészeti és helytörténeti emlékei közül feltűnik az alkotáson a Nagytemplom és a Csonkatemplom tornya, a régi polgárházakra jellemző homlokzati díszítés, a városcímerben látható zászlós bárány, valamint egy hatalmas nyitott könyv lapjain a kollégium jellegzetes tógás diákjai.

 

Apropó könyv. Ha a domborművet alaposan megnéztük, érdemes kicsit beljebb sétálni az udvarban és megcsodálni Debrecen első tűzfalképét, ami 2021 nyarán került a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumának falára.

 

 

A debreceni nyomdászat megalakulásának 460. évfordulója alkalmából készíttetett hatalmas falfestmény Werbőczy István Hármaskönyvének a magyarra fordított címlapját ábrázolja, ami a 16. századi Magyarország szokásjogainak gyűjteményét tartalmazta. Ez volt az egyik első könyv, amit az Alföldi Nyomda jogelődjében nyomtattak, azaz fontos emléke Debrecen nyomdai és irodalmi örökségének.