Húsz éves a debreceni élelmiszeroktatás

A molekuláris szintű élelmiszerkutatástól a logisztikáig. Az önálló élelmiszermérnöki képzés elindításának huszadik évfordulója alkalmából rendeztek ünnepi tudományos ülést a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A rendezvényen elhangzott: az agrárképzés mára nemzetközi szinten is elismert, teljes vertikumú oktatási és kutatási portfólióvá fejlődött, amely hamarosan új csomagolóüzemmel és élelmiszer-logisztikai központtal bővül.

Eközben a kutatások fókuszába a molekuláris dimenziójú élelmiszergyártás és a biohasznosulás lép.

- Mindannyian tudtuk húsz évvel ezelőtt, hogy az élelmiszeroktatás a hagyományos agrárképzés egy jövőbe mutató területe. Az eltelt két évtized bebizonyította és megmutatta a 2006-ban elindított élelmiszermérnöki BSc és a ráépülő képzések, illetve intézményi struktúra létjogosultságát, sikerességét. Hiszen egyre több hallgató és egyre nagyobb arányban külföldi hallgató jelentkezik a képzésekre. A DE élelmiszeroktatását kiváló labor-, valamint analitikai háttér, tanüzem és hamarosan egy csomagolóüzem is támogatja. Emellett Újfehértón egy – korábban Szabolcsi Almacentrum néven ismert – élelmiszer-logisztikai központ is rendelkezésünkre fog állni hamarosan. Az 52 hűtőkamrával rendelkező,10 ezer tonna kapacitású központ elsősorban a közétkeztetést szolgálja majd. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a terület komplett egésszé fejlődött egyetemünkön, amely a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter vezetőjeként jelentős vállalati partnerhálózattal is rendelkezik – mondta az ünnepi tudományos ülésen Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Győri Zoltán professzor kezdeményezésére 2006-ban indította el az új képzési struktúrában az élelmiszermérnöki BSc-szakot. A DE MÉK-en 2008-tól érhető el az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc-képzés, 2009-ben pedig az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai Intézetével közösen akkreditálták az interdiszciplinaritás jegyében a táplálkozástudományi mesterszakot. A gyakorlati és technológiai fókuszú oktatás, valamint a vállalati K+F+I igények kiszolgálására 2014 októberében alakult meg az Élelmiszertechnológiai Intézet.

Győri Zoltán, a Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola egykori vezetője előadásában felidézte a 19. század végén megindult, az élelmiszeriparhoz kötődő debreceni malom-, hús- és konzervipari fejlesztéseket.

- A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, illetve annak elődszervezeteiben a mezőgazdasági termelésre közvetlenül épülő termékfeldolgozás, valamint a nyersanyag- és termékminősítés már a kezdetektől fogva a tananyag szerves része volt. Az 1986-ban létrehozott Központi Laboratórium megalapozta az 1991-ben az agrármérnöki képzésen belül indított mezőgazdasági termékfeldolgozás és minősítés szakirányt. Ezen képzés fejlesztését a növekvő piaci és szakmai igényekre reagálva 1995-től az akkor megalakult Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés Tanszék vette át. Ez az egység az élelmiszer-feldolgozás és a minőségbiztosítás önálló szakként való akkreditálásával iskolát teremtett a régióban – fejtette ki a Debreceni Egyetem professor emeritusa.

A képzési struktúra folyamatos fejlődésével párhuzamosan az intézmény tudatosan fejlesztette analitikai hátterét is. Mára az Élelmiszertudományi Intézet laboratóriuma nemzetközi szinten is kiemelkedően felszerelt tudományos bázissá vált. Ez az infrastruktúra lehetővé tette a pályázati tevékenység bővítését, a kutatási területek pedig kiterjedtek az élelmiszer- és takarmány-alapanyagok vizsgálatára, a termékfeldolgozási technológiák fejlesztésére, valamint a minőségügyi rendszerek komplex elemzésére is. 

- A lakosság igénye egyre inkább nő a jó minőségű, helyben termelt, rövid ellátási láncban előállított élelmiszerek iránt. Ezen elvárásoknak a feldolgozás területén is meg kell tudnunk felelni, hiszen meg kell őriznünk azokat a pozitív élettani tulajdonságokat, amelyeket a kiváló magyar termékek magukban hordoznak. Ezért hoztuk létre 2015-ben, több mint 10 éve azt az élelmiszerfeldolgozó üzemet, amelyben hallgatóink a gyakorlatban tudják megtapasztalni az élelmiszerüzemben való munkát az alapanyag-kiméréstől kezdve a gyártásig, a csomagolásig, a tápértékszámításig. Meggyőződésem, hogy ha jó minőségű alapanyagot állít elő az agrárgazdaság, akkor azt kötelességünk jól feldolgozni – nyomatékosította Stündl László.

A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja kiemelte: a csaknem 600 négyzetméteres tanüzemben hat önálló egységben húsfeldolgozó, tejfeldolgozó és minőség-ellenőrző tejlabor, malom-, sütő- és édesipari, száraztészta-, valamint zöldség- és gyümölcsfeldolgozó részleg modellezi a valós ipari környezetet. Az élelmiszeripari termelőegység pedig hamarosan egy korszerű csomagolóüzemmel is kiegészül, amelynek működési engedélyezése már folyamatban van. 

- Intézményünk az élelmiszeroktatás területén teljes vertikumú képzési palettát kínál. Az élelmiszermérnöki alapszak, amely angol nyelven és duális formában is elérhető, az élelmiszertudomány technológiai folyamatainak megismertetésére fókuszál, miközben a klasszikus technológiai tárgyakat szélesebb körű alaptudományi és műszaki területekkel egészítettük ki. Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc a mikrobiológiai, toxikológiai, élelmiszerjogi és minőségirányítási területekre fókuszál, míg a táplálkozástudományi MSc egyedülálló interdiszciplináris képzés, melyet az Egészségtudományi Kar és a MÉK közösen jegyez. Az Élelmiszertudományok Doktori Iskola pedig a legmagasabb szintű tudományos képzést biztosítja – sorolta Sipos Péter oktatási dékánhelyettes. 

A DE élelmiszeroktatásának legfiatalabb egysége a 2017-ben alakult Táplálkozástudományi Intézet. Kutatócsoportjainak fő tevékenysége olyan új, egészséget támogató, funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére, valamint azok pozitív hatásainak tudományos igazolására irányul, amelyek hatékonyan képesek támogatni a megelőző és a terápiás humán táplálkozást, közvetlen hidat képezve az agrártermelés, az élelmiszeripar és az egészségügy között.

- Ma a táplálkozás során már nem csak az íz és az anyag a fontos, hanem az is, hogyan hasznosul mindaz a hatóanyag, ami bekerül az emberi szervezetbe. Az eltarthatóság mellett egyre inkább előtérbe kerül a biohasznosulás. Táplálkozásunkat molekuláris szinten vizsgálva elmondhatjuk, hogy 50 éves korunkban feleannyi létfontosságú NAD (Nikotinamid-Adenin-Dinukleotid) fog keletkezni szervezetünkben, mint amennyi gyerekkorunkban. Ez az öregedés alap problémája. Ezért a jövő élelmiszer-technológiájának első számú feladata olyan eljárások kidolgozása, amelyek képesek támogatni ezt a sejtszintű energialáncot. A modern kutatások így már közvetlenül azt vizsgálják, hogyan juttathatók el a hatóanyagok a sejtig, és miként aktiválhatók velük a belső védekező mechanizmusok. A molekuláris dimenzió beépítése az élelmiszergyártásba jelenti a közeljövő igazi kihívását – ismertette Máthé Endre, a DE Táplálkozástudományi Intézet igazgatója a táplálkozás kihívásairól szóló előadásában.

Kovács Béla, az Élelmiszertudományok Doktori Iskola vezetője a doktori képzésről tartott prezentációjában felidézte, hogy 2025. szeptember 1-jétől önálló Élelmiszertudományok Doktori Iskolaként működik az intézmény, amelynek 10 törzstagja, 18 témavezetője és 42 oktatója van. A doktori program 2017-es indulása óta 155 hallgatót vett fel az iskola, akik közül 37-en szereztek doktori fokozatot. Jelenleg az Élelmiszertudományok Doktori Iskolában 19 magyar és 14 külföldi hallgató tanul. 

Az ünnepi szimpóziumon a hazai élelmiszeroktatásban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény képviseltette magát. Hitka Géza, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének oktatási intézetigazgató-helyettese úgy fogalmazott: az élelmiszer bizalmi termék, amely elengedhetetlen a fogyasztók és a termék-előállítók között. Előadásában továbbá a hazai élelmiszer területen tevékenykedő kutatók együttműködését dicsérte. Tömösközi Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék vezetője, Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának egyetemi tanára, továbbá Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese oktatási portfóliójukat és eredményeiket mutatta be.

A debreceni élelmiszeroktatás megindításának huszadik évfordulója alkalmából fotókiállítás is nyílt a Böszörményi úti campus Főépületének Aulájában. 

Sajtóközpont - ÉE