Az „angol beteg” nyomában – Sivatagi kincsek a GeoMat folyosóján

A földtudományi múlt egyedülálló darabja éledt újjá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának új, állandó kiállításán. A tárlaton a Földtudományi Intézet oktatói, kutató által gyűjtött egykori, Európa-szerte híres kőzetgyűjtemény darabjai mellett Az angol beteg című történetet ihlető világhírű magyar felfedező, Afrika-kutató, pilóta és autóversenyző, Almásy László expedícióiból származó különleges válogatás is látható.

Volt idő, amikor a Debreceni Egyetem Főépületének folyosóján sétálva a kontinensen egyedülálló, tizenötezer darabos ásvány-, kőzet- és fosszíliagyűjteményben gyönyörködhettek az érdeklődők. Ám a terek szűkössége és a költözés viharai miatt ezek a felbecsülhetetlen értékű darabok hosszú évekre raktárba kényszerültek. Most azonban a Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Matematikai és Földtudományi épület, ismertebb nevén a GeoMat falai között új életre kelt a múlt: egy frissen rendezett, ritkaságokat rejtő folyosói kiállítás nyílt, amely a Szahara homokos dűnéitől egészen a Kárpát-medence vulkanikus kőzeteiig repíti a látogatókat.

A mini kiállítás alapját részben a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetének egykori igazgatója, Kádár László professzor által gyűjtött különleges darabok adják.  

- Amikor Kádár tanár úr irodáját felszámolták, a fiókokból olyan példányok kerültek elő, amelyek már évtizedek óta ott porosodtak. Mivel geológus vagyok, magam is meglepődtem, amikor a feliratokat gondosan megtisztogatva rájöttem, milyen hatalmas kincsek rejtőznek a kezünkben – árulta el Csámer-Skita Diána, az Ásvány- és Földtani Tanszék PhD-hallgatója, aki hatalmas lelkesedéssel rendszerezte újra a mintákat.  

A gyűjtemény legféltettebb darabjai is Kádár László nevéhez kötődnek, aki az1930-as években tett szert nemzetközi hírnévre, amikor 1933-ban a legendás utazó, Almásy László által vezetett Szahara-kutató expedíció geográfus szakértőjeként részt vett a Líbiai-sivatag feltérképezésében.

- Kádár professzor az 1930-as években Almásy Lászlóval, majd később, a hatvanas években Borsy professzorral is tett három hónapos szaharai utakat. Teleki Pál neves geográfus és miniszterelnök mentorként támogatta a kutatásokat, az ő ösztönzésére és ajánlására csatlakozott a világhírű 1933-as szaharai expedícióhoz. Kádár professzor emellett önálló kutatásokat is végzett, ő írta le elsőként a líbiai buckákat, ami nemzetközi hírnevet hozott számára, és a mai napig hivatkoznak az általa leírt afrikai formakincsre – avatott be a részletekbe Lóki József, a DE TTK Földtudományi Intézet professor emeritusa. 

Az Almásy-féle gyűjtemény maroknyi kincse annyira egyedülálló, hogy még a múzeumi szakemberek érdeklődését is felkeltette. A tárlaton látható például egy csodálatos, etalon gránit, szép ortoklász fenokristályokkal is, amely egy szent helynek számító egyiptomi hegyről származik.

- Ez a darab a líbiai Uweinat nevű vidékről származik. Az egyiptomi kollégák elmondása szerint a helyiek ezt szent hegyként tisztelik, ahová imádkozni járnak, így nem is bányásszák. Az expedíció külföldi tagjai az egyik ottani hegyet azóta is Jebel Almásy-nak, vagyis Almásy-hegynek nevezik a tiszteletére – tette hozzá Csámer-Skita Diána.

A kiállított anyagban emellett a sivatagi homokköveken és gránitokon kívül vulkanikus kőzetek - például egy gömbhéjas elválású andezit az '50-es évekből -, ércek, ősmaradványok, valamint a Magas-Tátrából és a Harz-hegységből származó minták is helyet kaptak. 
A kiállítás nem csupán a szigorú egyetemi oktatást szolgálja, hanem a nagyközönség számára is nyitott.

- A gyűjteménynek hármas funkciója van: oktatási, kutatási és tudomány-népszerűsítési célokat egyaránt szolgál. Olyan kincs, vagy ha úgy tetszik „erőforrás”, amely alkalmas lehet arra, hogy bemutassa a földtudományok szépségét a tudományterületen kívülről érkezők számára is, és talán felkelti a fiatalok földtudományok, illetve földrajz iránti érdeklődését – fűzte hozzá Molnár Ernő, a DE TTK Földtudományi Intézet igazgatója.

A kőzetek mellett a tárlat a debreceni geográfusképzés elmúlt több mint egy évszázada előtt is tiszteleg. A látogatók archív fotókon és dokumentumokon keresztül nyerhetnek betekintést az 1914 és 2024 közötti időszakba, megidézve a tanszék alapítóit, legendás oktatóit – így a csupán 27 évesen kinevezett, óriási tekintélyű Milleker Rezsőt vagy Bars László művész-tanárt, aki a szakmai rajzok, térképek mellett Kádár professzort is megörökítette –, valamint a mindennapi terepgyakorlatok, laboratóriumi mérések és modern drónfelvételek világát.

Sajtóközpont-TB