Rendszeres szájápolással az agy egészségéért

A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.

A parodontitis, közismert nevén a fogágybetegség vagy a fogínysorvadás a fogakat tartó szövetek gyulladásos megbetegedése, melyet a lepedékben lévő baktériumok okoznak. Fő tünetei a vérző íny, a rossz lehelet, a visszahúzódó íny és a meglazult fogak. Kezelés nélkül a betegség a fogak elvesztéséhez vezethet, a panaszok gyakran jelentkezhetnek fogmosás vagy evés közben is. A parodontitis kiváltó oka lehet a nem megfelelő szájhigiénia, a felhalmozódott fogkő, a dohányzás, valamint genetikailag hajlamosító tényezők is szerepet játszhatnak. 

A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma Publikációs-díjjal ismerte el a DE Egészségtudományi Kar kutatóinak munkáját, mely során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis genetikai mechanizmusokon keresztül hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához. Ennek kockázata leginkább a betegségben szenvedő idősebb korosztály körében a legjellemzőbb. 

A kutatásban fontos szerepet vállalt Ghanem Amr Sayed, a DE ETK Epidemiológiai Tanszékének tanársegédje is, aki a hirek.unideb.hu-nak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a szájüreg nem egy, az emberi szervezettől elkülönülő terület, ezért ami a szájban történik, az nem marad ott. 

• A kutatásban azt vizsgáltuk, hogy a krónikus fogágybetegség összefüggésben áll-e a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásával, önálló kockázati tényező marad-e, ha figyelembe vesszük az életkort, a szív-és érrendszeri vagy más társbetegségeket. Egyre nagyobb népegészségügyi terhet jelentenek ezek a kockázatok, a legtöbb ilyen megbetegedésre ugyanis jelenleg még nincs végleges, gyógyító kezelés, legyen szó például Alzheimer-kórról, éppen ezért fontos lenne a módosítható tényezők felkutatása, melyek befolyásolhatják a gyógyíthatatlan betegségek megjelenését. A kulcs a megelőzés, rendszeres fogorvosi vizsgálatokkal, körültekintő szájápolással elejét lehet venni a bajnak – mondta el a szakember.

 

A kutatást szekunder adatfeldolgozás formájában, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának 2012 és 2022 közötti betegadatainak elemzése alapján végezték el. A páciensek kórtörténetét annak megfelelően tanulmányozták, hogy ezek az alanyok szenvedtek-e parodontitis-ben, ennek megfelelően választották két csoportra őket. A rendelkezésre álló információk elemzésénél elsősorban arra fókuszáltak a kutatók, hogy miként alakulnak ki a különféle degeneratív a betegségek az idő függvényében. A végleges elemzés 4886 beteg összesen 29 918 dokumentált ellátási eseményét tartalmazta. A beválasztás feltétele legalább két rögzített kórházi ellátási esemény volt. A követési idő az egyes betegek első dokumentált ellátásától a neurodegeneratív betegség diagnózisáig, az utolsó rögzített ellátásig vagy a 2022-es vizsgálati végpontig tartott. 

A kiinduláskor már dokumentált neurodegeneratív betegséggel rendelkező betegeket kizárták, majd a követés során az újonnan megjelenő neurodegeneratív diagnózisok kialakulását vizsgálták. A fogágybetegséggel diagnosztizált betegek körében 43 százalékkal magasabb volt a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknél fogágybetegséget diagnosztizáltak. 

• A szájüreg egészsége nem csak a fogak kérdése, az egész szervezet állapotával összefügg, ezért a rendszeres fogápolás, az általános egészségvédelem, a rendszeres ellenőrzés létfontosságú. A fogínyvérzés nem normális jelenség, a parodontitis nem jár fájdalommal, emiatt sajnos sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már fájdalomérzést tapasztalnak, de lehet, hogy akkor már túl késő – fogalmazott a tanársegéd.

Ghanem Amr Sayed kiemelte, a kutatás legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a parodontitis-szel összefüggésben megjelenő neurodegeneratív betegségek kockázataira a nemzetközi és hazai egészségügyi ellátásban, a kutatás eredménye és annak társadalmi hasznosítása ugyanis jelentős hatással bírhat, befolyásolhatja az egészségpolitikát, a magasabb szintű fókusz és prevenció hangsúlyosabban jelenhet meg a betegutaknál. A szakember hangsúlyozta: a szájüregi kontrollt be lehet építeni a fokozott egészségügyi prevencióba, a háziorvosoknál is nagyobb szerepet kell kapjon ez a terület, központi téma kell legyen az ínyvérzés, a foglazulás, mindemellett a gyakori fogorvosi látogatásokat is a betegellátás részévé kellene tenni. Mint mondta, a szájüregi problémák felismerése más krónikus, nem fertőző betegségek – például a cukorbetegség – fokozott kockázatára is felhívhatja a figyelmet, és elősegítheti a korábbi felismerést, valamint az összehangolt ellátást. 

Az "Analysis of Molecular Aspects of Periodontitis as a Risk Factor for Neurodegenerative Diseases: A Single-Center 10-Year Retrospective Cohort Study" című, angol nyelven megjelent kutatás az International Journal of Molecular Sciences című tudományos folyóiratban olvasható. 
 

Sajtóközpont - BZ