A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a Debreceni Egyetem versenyképességének kulcsa

Az egyetem nemzetközi láthatóságának javítása, a tudományos, stratégiai és ipari partnerségek bővítése, a nemzetközi kapcsolatok gyakorlati hasznosulásának növelése, előrelépés felsőoktatási rangsorokban, a hallgatói és kutatói mobilitás erősítése és az intézmény hosszú távon is fenntartható nemzetközi márkaépítési és kommunikációs stratégiájának kidolgozása – egyebek mellett ezekkel a célkitűzésekkel kezdte meg nemzetközi rektorhelyettesi munkáját Jenei Attila.

A Debreceni Egyetem (DE) nemzetközi versenyképessége, az intézmény reputációja és a DE  fenntartható fejlődése szempontjából is meghatározó időszak előtt áll. Jenei Attila szerint a nemzetközi trendek és a globális felsőoktatási környezet átalakulása új kihívásokat és lehetőségeket teremtett, és egyre élesebb az egyetemek közötti verseny a hallgatókért, a kutatási forrásokért és a nemzetközi láthatóságért.

-A nemzetközi felsőoktatási struktúra átalakulása, a kutatási teljesítményekkel szembeni fokozódó elvárások szemléletváltást követelnek meg mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ez a globális átszerveződés ugyanis alapvetően kérdőjelezi meg a hagyományos egyetemi működés fenntarthatóságát. Az egyetemeknek egyszerre kell megfelelniük a tudományos, oktatási, gazdasági és társadalmi elvárásoknak, miközben finanszírozási, munkaerőpiaci nyomás alatt is állnak. Éppen ezért a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése az egyetem versenyképességének, az oktatás és kutatás minőségének, valamint az intézményi presztízserősítésének alapfeltétele – mondta a hirek.unideb.hu-nak Jenei Attila.

A nemzetközi rektorhelyettes harmincéves oktatásszervezési és koordinációs tevékenysége során szerzett nemzetközi kapcsolatrendszerére és szakmai tapasztalatára alapozva úgy véli: az intézmény nemzetközi láthatósága biztosítja az egyetem sikerességét a globális felsőoktatási piacon, vonzza a tehetséges hallgatókat és kutatókat, továbbá segíti a nemzetközi rangsorokban való előrelépést. 

-Az intézmény külkapcsolatai terén nem egyszerű súlypont-áthelyezésre, hanem a kapcsolatok bővítésére és minőségi átalakítására van szükség, olyan partnerségekre, amelyeket szakmai programok alapoznak meg. A már meglévő – többek között ázsiai – együttműködések közül továbbra is fontos partner marad Kína, egyebek mellett a kihelyezett oktatási programjaink révén. Továbbá kiemelt célunk a Debrecenben működő nemzetközi nagyvállalatok bevonása a kutatás-fejlesztési együttműködésekbe. Emellett az egyetem régiós felsőoktatási központként nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy a magyar hallgatók külföldi tapasztalatokat szerezzenek minden tudományterületen, éppen ezért a mobilitási programok, mint a Pannónia Ösztöndíjprogram, ERASMUS+, CEEPUS mellett nyugat-európai rövid-, illetve hosszabb idejű mobilitási lehetőségeket is szeretnénk biztosítani. Az egyetem nagyságához és a meglévő lehetőségekhez képest ugyanis arányaiban még mindig kevesen vállalják azt, hogy egy vagy két félévet külföldön tanuljanak – sorolta Jenei Attila.

A rektorhelyettes kiemelte: az oktatók nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatása, valamint a külföldi kutatók, vendégprofesszorok számának növelése az oktatói bázis erősítését célozza. 

-Az elmúlt két-három évtizedben jelentősen csökkent azoknak a fiatal kutatóknak a száma, akik a tudományos fokozat megszerzése után szakmai tapasztalatszerzés, egyetemi karrierjük építése céljából külföldre mentek. Éppen ezért szeretnénk az egykor sikeres posztdoktori program hagyományát újraéleszteni, amelynek lényege, hogy a fokozatszerzést követően hat hónaptól két évig terjedően szinte kötelező lenne a külföldi tapasztalatszerzés. Ez egy hosszútávú program, amelynek alapjait most tehetjük le és építhetjük ki feltételeit, ösztönzőrendszerét – fejtette ki Jenei Attila. 

A rektorhelyettes kiemelte: az intézmény nemzetközi láthatóságát és sikerét támogatná a felsőoktatási rangsorokban történő előrelépés, valamint a hatékony, minél teljesebb tudományos portfóliót bemutató tudománykommunikáció is, azért is, mert a külföldi hallgatók gyakran a nemzetközi rangsorok alapján ítélik meg, választanak oktatási intézményeket. 

-A ranglisták meghatározó indikátoraiban, mint a publikáció, a citáció, idézettség területén javítanunk kell a DE eredményeit. Ezt szolgálja a már meglévő Publikációs Tudománytámogatási Program is. Szükséges továbbá a nemzetközi kutatási tapasztalatok feltérképezése és kutatási hálózatokhoz való csatlakozás. Be kell vonni, ösztönözni kell továbbá a régió nagyvállalatait, a KKV-kat, intézményeket, illetve a munkáltatókat arra, hogy visszajelzéseikkel nemzetközi szinten is erősítsék a Debreceni Egyetem hírnevét és a végzett hallgatók munkaerőpiaci megítélését – tette hozzá Jenei Attila. 

A Debreceni Egyetemen jelenleg Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi hallgatói közössége, 139 ország csaknem 7800 külföldi hallgatója folytatja tanulmányait. Az intézmény nemzetközi népszerűségét is mutatja, hogy az elmúlt években egyre több külföldi fiatal választotta a DE-t. A Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ vezetője úgy véli: a globális felsőoktatási piacon azonban tovább erősítené az egyetem nemzetközi láthatóságát, presztízsét és a toborzási lehetőségeket egy nemzetközi alumni rendszer kidolgozása, és a végzett hallgatók karrierkövetése mellett egy, a tudományos teljesítményen és képzési portfólión túlmutató egységes PR stratégia kidolgozása. 

-Az intézménynek világos identitással és következetes kommunikációval kell jelen lennie a nemzetközi térben. Pontosan meg kell tudnunk mutatni, hogy milyen értékeket képviselünk, hogyan pozícionáljuk magunkat az oktatási és kutatási térben, milyen jövőképet kínálunk hallgatóinknak, oktatóinknak és partnereinknek. Egyértelmű választ kell adnunk a „Why UD?” kérdésre. Élményt, identitást és közösségi érzést is kell tudnunk közvetíteni – fejtette ki, mint az immár két évtizedes hagyományokkal rendelkező, évenként nagy sikerrel megrendezett UD International Food Day társalapítója. 

Jenei Attila hisz abban, hogy az átfogó és sokrétű nemzetközi fejlesztési terv kézzelfogható eredményeket hoz a Debreceni Egyetem oktatási minőségében, kutatási teljesítményében és nemzetközi láthatóságban. Hangsúlyozta: a célok megvalósításához azonban szükség van az egyetem szervezeti egységeinek koordinált együttműködésére, és sok szempontból radikális szemléletváltásra. A nemzetközi rektorhelyettes munkáját a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ, a Nemzetközi Felsőoktatási Rangsorok Központ, a Nemzetközi PR és Marketing Központ, a Nemzetközi Kapcsolatok Központ, valamint a tudományos és oktatási elnök tevékenységét is támogató Nemzetközi K+F Központ is segíti.

Jenei Attila 1991-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán, PhD-fokozatát 1997-ben szerezte meg a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 2012-ben habilitált. Szakmai pályafutását 1991-ben kezdte a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetében tudományos segédmunkatársként, 1996 óta foglalkozik angol nyelvű képzések szervezésével és nemzetközi hallgatók toborzásával, ez idő alatt részt vett az orvosképzésen kívül szinte az összes idegen nyelvű képzés beindításában.1995 és 1998 között egyetemi tanársegéd, 1999 és 2005 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi adjunktusa. 2005-ben egyetemi docensi kinevezést kapott a Fogorvostudományi Karon. 2016-ban megbízott tanszékvezetőként, majd egyetemi tanárként csatlakozott a Fogorvostudományi Kar Általános Orvosi Ismeretek Intézetéhez, ahol 2017 óta igazgató. Ez utóbbi megbízatásáról rektorhelyettesi kinevezésével egyidőben lemondott. Jenei Attilát 2005-ben a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatóhelyettesévé nevezték ki, 2008 és 2014 között az intézmény igazgatói feladatait látta el. Az intézmény 2014-es névváltoztatása óta, a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója, mely feladatot a jövőben is el kíván látni.

Sajtóközpont-ÉE