Beruházás, stabilitás, versenyképesség – a bankszektor szemszögéből

A magyar gazdaság 2010 és 2025 közötti folyamatairól, a forintpolitikáról, az államadósság alakulásáról és a fenntartható növekedés feltételeiről tartott telt házas előadást a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

A PwC Magyarország és az egyetem együttműködésében megvalósult eseményen a Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta: hosszú távon nem a fogyasztás, hanem a beruházások, a termelékenység növelése és a kiszámítható gazdaságpolitika biztosíthat stabil fejlődést Magyarország számára.

- Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, valamint a Szerb Nemzeti Bank egykori vezetőjeként úgy gondolom, iránymutatást tud adni a napjainkban tapasztalható hektikus gazdasági folyamatokról, ebben a gyorsan változó időszakban. Általa első kézből ismerhetjük meg egyebek mellett a szektor elképzeléseit a jövővel kapcsolatban. Pozíciójából fakadóan hitelesen és átfogóan tud a magyar gazdaság helyzetéről és a várható irányairól beszélni. Tapasztalatai igen hasznosak lehetnek mindannyiónk számára – mondta az előadást megelőzően Bács Zoltán rektor.

Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem és a PwC Magyarország partnerségének köszönhetően tartott előadást a Gazdaságtudományi Kar hallgatói számára.

- A Debreceni Egyetem DBA-képzésben részt vevő hallgatójaként is hiszek abban, hogy egy életen át kell tanulni. Teljesen mindegy, hogy az ember mit dolgozik, mit csinál, hova jut el, mindig tanulni kell, a legfontosabb pedig hogy a legjobbaktól tanulhassunk. A PwC elhivatott, hogy segítse az üzleti közösségét, azokat, akik tanulni szeretnének. Izgalmas időket élünk és sok változás jön, éppen ezért úgy gondolom, nem árt egy kicsit elmélyedni ezekben a folyamatokban és megismerni azokat – tette hozzá Farkas Gábor, a PwC adó- és jogi üzletágát vezető cégtársa.

Jelasity Radován előadásában a 2010-2025 közötti időszak gazdasági folyamatait elemezte. 

- 2010-ben az euró-forint árfolyama 278 forint, az államadósság 80 százalék, az alapkamat 5,75 százalék, az infláció 4,9 százalék, a költségvetési hiány 4, 4 százalék, a GDP növekedése 1,1 százalék volt. A hazai háztartások adósságának GDP-hez viszonyított aránya pedig 39,4 százalék volt. Az államadósság aránya a 2010-es évek közepére 80 százalékról ugyan megközelítőleg 65 százalékra csökkent, részben a magánnyugdíjpénztári vagyon állami átvétele miatt, azonban – elsősorban a Covid-járvány hatására – az adósság ismét jelentősen megemelkedett és 2025 körül újra 75 százalék körül alakult – sorolta az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

Jelasity Radován szerint a 2010 utáni időszak egyik legjelentősebb eredménye a foglalkoztatás növekedése volt. A ráta 55 százalékról 75 százalék közelébe emelkedett, ami magával húzta a GDP-t. Ez a növekedés extenzív volt, több ember dolgozott, azonban a termelékenység javulása kevésbé volt hangsúlyos.

A Magyar Bankszövetség elnöke a forint árfolyamának alakulásáról elmondta: a hazai fizetőeszköz kurzusának alakítása hosszú éveken át tudatos, elfogadott gazdaságpolitikai eszköz volt. A Magyar Nemzeti Bank jelentős kamatemelésekkel próbálta stabilizálni a forintot és megfékezni az inflációt.

Az előadáson elhangzott: ebben az időszakban a különböző stratégiai ágazatokban erősödött az állam szerepe. Több szektorban növelte tulajdonosi részesedését, miközben különadókat vetett ki. A bankszektor bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó formájában évente mintegy ezermilliárd forint körüli összeget fizetett be az államháztartásba.

- Magyarország a magas kamatok miatt ugyanakkora államadósságra dupla annyi pénz költ, mint Lengyelország. Hazánk fogyasztásfókuszú. A 2020-as években a fogyasztás gyorsabban nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban, miközben a beruházások visszaestek. Hosszútávú gazdasági stratégiát erre a rendszerre nem szabad alapozni. A hibás gazdaságpolitikának ugyanis ára van, mert minél tovább ül valaki rossz vonaton, annál drágább a retúrjegy – hangsúlyozta a bankvezető.

Jelasity Radován előadásának összegzéseként kiemelte: a piac működését most több strukturális feszültség – mint a piacgazdaságot torzító tényezők, a szektorok közötti megkülönböztetés és a kiszámíthatatlan szabályozás – akadályozza. A most kidolgozás alatt álló új gazdaságpolitikában éppen ezért az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, kevesebb szabályozásra és a gazdaság szereplőinek szorosabb együttműködésére van szükség. Véleménye szerint ugyanis a fenntartható gazdasági fejlődéshez beruházásokra, termelékenységnövekedésre és kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. 

Sajtóközpont