Fórum az ápolásról

Önállóan is elláthatnak orvosi feladatokat a magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben – jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Fórum az ápolásról elnevezésű konferencián kedden a Debreceni Egyetemen. A Klinikai Központ és az Egészségtudományi Kar közös rendezvényén a régió szakemberei megvitatták az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók betegellátásban betöltött szerepét és lehetőségeit.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központja a klinikai integráció révén Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi ellátójává vált, éves betegforgalma meghaladja a négymilliót. Hatvan szakmában több mint háromezer ággyal áll a betegek szolgálatában és az alapellátási tevékenység is egyre szélesebb körben kapcsolódik a Klinikai Központhoz. Ezért is kiemelten fontos az intézmény számára az egyetemi szintű ápolóképzés folyamatos fejlesztése. 

-Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara a közösségi, a geriátriai és a sürgősségi kiterjesztett hatáskörű ápoló képzés területén kiemelkedő tevékenységet folytat. A sürgősségi specializáció az egyik leginkább keresett képzési forma, melyre nagy szükség is van, hiszen a sürgősségi betegellátás folyamatosan erősödik és nő a hozzánk forduló betegek száma. Ezért kulcsfontosságú, hogy jól képzett szakemberek, orvosok, szakápolók, kiterjesztett hatáskörű ápolók, úgynevezett APN-ek jelenjenek meg ebben a rendszerben, akik nemcsak a gyógyító munkában vesznek részt, hanem az egyetemi oktatási tevékenységben is, akiknek az új alapellátási modellben is fontos szerepük van – hangsúlyozta Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke, a Sürgősségi Klinika igazgatója a Fórum az ápolásról elnevezésű rendezvény megnyitóján. 

A kiterjesztett hatáskörű ápoló egyetemi képzés 2016-ban indult el Magyarországon. Olyan szakembereket képeznek, akik az egészségtudományi és ápolástudományi ismeretek széles körű birtokában képesek a betegellátás különböző színterein önállóan, magas szintű szakértelemmel dolgozni.

-Egy 21. századi felsőoktatási intézménynek nemcsak követni kell a munkaerőpiaci változásokat, hanem figyelni kell azokat a még látens folyamatokat is, amelyekre egy képzésnek majd reagálnia kell. Így történt ez a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzés kapcsán is. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a képzés során ne csak tudással vértezzük fel a hallgatóinkat, hanem olyan szakemberek váljanak belőlük, akik képesek az innovatív gondolkodásra, az önálló döntéshozatalra és a felelősségvállalásra – emelte ki Móré Mariann, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Fórum az ápolásról című konferencián elmondta: a magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben önállóan, saját jogon is elláthatnak olyan tevékenységeket, amelyeket eddig kizárólag orvosi diplomával lehetett végezni.  

-Áprilisban jelent meg egy kormányrendelet, amely szabályozza ezt a területet és segítségével könnyebben be tudják illeszteni azokat a nagyon kiválóan képzett szakdolgozókat az ellátórendszerbe, akik egyetemi szintű képzésben részesültek, és sokkal nagyobb a tudásuk annál, mint amit eddig csináltak. Szakmacsoportonként fognak mindenkit besorolni, hogy milyen tevékenységre jogosultak önállóan saját működési engedélyük száma alapján. Például már nem kell orvosi pecsét egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához, azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is – fejtette ki az államtitkár.   

Takács Péter hozzátette: eddig 645-en kaptak emelt szintű képzést a hazai egyetemeken, közülük 552-en ma is kiterjesztett hatáskörű ápolóként dolgoznak. A rendszer költséghatékony, javítja a betegelégedettséget és csökkenti az intézeti várakozási időt. Az egészségügyi államtitkár reményei szerint az elkövetkező években a folyamatos képzés eredményeként gyorsulni fog az emelt szintű képzésben részesülők száma.