Megjelent a Debreceni Szemle

A tudományos folyóirat idei első száma önálló blokkban foglalkozik – többek között – a magyar őstörténeti és nyelvtörténeti, jogbölcseleti, valamint társadalomtörténeti kérdésekkel. A kiadványban a tudományos élet hírei mellett filmkultúrával és városépítészettel kapcsolatos írásokat és négy recenziót is olvashatnak az érdeklődők.

A folyóirat megemlékezik a közelmúltban elhunyt Orosz István történészről, a Debreceni Egyetem (DE) professor emeritusáról, az újkori magyar és egyetemes agrártörténet neves kutatójáról, a Debreceni Szemle kuratóriumának korábbi elnökéről.

Mint a szerző ifj. Barta János történész (DE Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet) tanulmányában fogalmaz: „Orosz Istvánra, a tanárra, a több mint félévszázados egyetemi pályáján óráit látogató több ezer hallgató, majd azok tanítványai emlékezhetnek. Tudós tevékenységét publikációi, könyvei őrzik, amíg csak a Gutenberg galaxis, az olvasnivaló nyomtatott formája fennmarad. Ennek részét képezi a Debreceni Szemle is, amelynek működésében, egy nehéz időszak anyagi és szellemi átvészelésében… nélkülözhetetlen és így feledhetetlen szerep jutott.”

Létezik-e szittya-magyar rokonság? teszi fel a kérdést tanulmánya címében Maticsák Sándor finnugor nyelvész, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője. A téma aktualitása, hogy 2023 tavaszán a kellő számú aláírást összegyűjtve kezdeményezték az Országgyűlésnél a szkíták hivatalos magyarországi kisebbséggé nyilvánítását. A javaslatot végül elutasította a testület. Az írás – ismertetve a szkíták és a magyarok történetét – rávilágít a tényre, hogy a magyarság soha nem találkozhatott a szkíta népességgel, így nem is létezhetett rokonság.

Szabadfalvi József jogász, a DE Állam- és Jogtudományi Kar professzora Dósa Elek (1803-1867) erdélyi jogtudós, politikus, református egyházi vezető, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának munkásságát szokatlan, eddig feltáratlan megközelítésben vizsgálja. „A 19. század első felében a kiegyezésig alkotó jogtudós nem tudta, de vélhetően nem is akarta függetleníteni magát a korabeli meghatározó jogbölcseleti eszméktől, jogi ideológiáktól. Ennek rekonstruálására történik kísérlet e rövid írásban.”

A folyóirat Nyúl Imre tanulmányának köszönhetően mutatja be a méltatlanul elfeledett, debreceni születésű építész, Csanak József életét, munkásságát, a cívisvároshoz kötődő kapcsolatát és máig fellelhető építészeti emlékeit.

A Tudományos élet hírei rovat ezúttal Xeniya Klokova szakmai sikeréről számol be. A DE biokémiai mérnöki alapszakon tanuló hallgatója csapattársaival együtt mutatta meg kivételes képességeit és tudását a világ ígéretes, természettudományi és üzleti tanulmányokat folytató diákjai számára szervezett Sci-enceBEAT rendezvényen.

A Könyvszemlében Püski Levente: Világháború, forradalom, ellenforradalom; Hajdúnánástól József főhercegig, Maarten J. Aalders: Holland-magyar protestáns kapcsolatok a két világháború között; Magyar gyermekek és holland protestánsok, Borbély Szilárd: „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében”; Borbély Szilárd posztumusz Csokonai-könyvéről, és Beáta Tombi: Divulgazione scientifica nel settecento – tipologia, generi, linguaggio; Az irodalom és a tudomány találkozása: a XVIII. századi olasz ismeretterjesztő műfajok című kötetéről olvashatnak ismertetőt az érdeklődők.

A Debreceni Szemle legújabb, 2024/1. lapszáma ide kattintva olvasható.

https://ojs.lib.unideb.hu/szemle/index

Sajtóközpont - BZs