Dallamokkal és prózával emlékeztek Petőfire
Rendhagyó művészeti esten mutatták be a Petőfi Sándor lírájában rejlő zeneiséget a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának (ZK) hallgatói és oktatói. Az eseményen közreműködött a Debreceni Egyetem Művészeti Központja és a DESzínház is.
Olyan zenei művek és prózai előadások hangzottak el a kar Liszt-termében, melyek valamilyen formában kötődnek az egyik legnagyobb hatású magyar költő munkásságához, művészetéhez. A Petőfi-est című összművészeti rendezvényen a ZK hallgatói és oktatói dalokat, kórusműveket adtak elő és egy olyan Liszt-darab is felcsendült, mely a Magyar Történelmi Arcképek sorozatban Petőfi Sándor címmel idézte meg a költő szellemét.
- Ez egy úttörő vállalkozás volt, hiszen hasonlót még nem szerveztünk a Zeneművészeti Karon. Abból a szempontból is rendhagyó volt ez az est, hogy a Debreceni Egyetem Művészeti Központtal is együtt dolgoztunk, a sikeres végeredmény pedig további közös tevékenységek lehetőségét vetítheti előre. Az volt a célunk, hogy megmutassuk, milyen vokális és hangszeres zenei alkotások emlékeznek Petőfi Sándorra és milyen általa írt verseket dolgoztak fel korábban. Igyekeztünk ebből a szempontból is átfogó képet adni a költőről, illetve próbáltuk megmutatni azt, hogy a költemények hogyan ihlették meg a zeneszerzőket – mondta a hirek.unideb.hu-nak Török Ágnes, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatási dékánhelyettese.
Az egyórás Petőfi-esten tizenhat művet hallhatott a közönség, többek között a megzenésített Reszket a bokor, mert, A csillagos ég című Petőfi verseket, valamint Farkas Ferenc, Vajda János, Liszt Ferenc és Giuseppe Cassone műveit adták elő a Liszt-teremben. Utóbbi Petőfi leghűbb olasz nyelvű fordítója és terjesztője, aki a magyar költő összes versét átültette olasz nyelvre, összekapcsolva ezzel a magyar lírát az olasz nyelv dallamosságával. Az eseményen az olaszra fordított versek köré épített rövid jelenetek során Giuseppe és plátói szerelme, Margit romantikus történetét is megismerhette a közönség.
Sajtóközpont - BZ