Perspektívák a mérnökképzésben

A műszaki képzésnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a technológia és a környezet változásaihoz, elvárásaihoz, ugyanakkor törekedni kell a felsőoktatás hatékonyságának növelésére – hangsúlyozták a szakemberek a Debreceni Egyetem Műszaki Karán rendezett szakmódszertani konferencián. A résztvevők szerint az oktatást konkrét műszaki témakörök és problémák köré kell szervezni.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának (DE MK) Műszaki Alaptárgyi Tanszéke által szervezett oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkozó rendezvényen a helyi oktatók mellett a partner egyetemek, köztük elsősorban a Miskolci Egyetem képviselői vettek részt. A szerdai tanácskozáson összesen 12 előadás hangzott el, melyek főleg a műszaki képzésben alkalmazható új oktatási módszerekről, az azok kapcsán felmerülő problémákról és a már kipróbált jó gyakorlatokról szóltak.   

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán arra törekszünk, hogy az elmélet száraz tárgyalása helyett a hallgatókat egyre inkább a mérnöki tanszékek által javasolt gyakorlati műszaki problémák megoldására és az ezen keresztül történő tanulásra ösztönözzük, amit probléma alapú tanulásnak nevezünk. Az elmélet megfelelő szintű tanítása elengedhetetlen, de ennek mélységét ahhoz kell igazítani, hogy a leendő mérnökök milyen szintű tevékenységet fognak folytatni: például technikusit, üzemmérnökit, tervezőmérnökit vagy mérnöktudósit – fogalmazott Kocsis Imre, a DE MK tudományos dékánhelyettese a hirek.unideb.hu-nak.  

Kifejtette: a probléma alapú tanulás azt jelenti, hogy a matematikai témaköröket úgy vezetik be, hogy először megmutatják a hallgatóknak azokat a műszaki problémákat, ahol azokat alkalmazniuk kell, és úgy tárgyalják, ahogyan az az alkalmazások szempontjából a leghasznosabb. Ez egyes speciális témakörök esetén például úgy is megoldható, hogy a matematikai ismereteket egy-egy műszaki tárgy keretében adják át.  

Azon, hogy mit, mikor, hogyan tanítsunk állandóan gondolkodni kell, egyrészt azért, mert soha nem tudunk tökéletes módszereket találni, másrészt azért, mert változik a környezet. Az utóbbi arra kényszerít minket, hogy mi is másképpen gondolkodjunk. Azok az eszközök, amelyekhez hozzászoktunk, sokszor meghatározzák a gondolkodásmódunkat és az oktatási módszereinket. A tíz, húsz éve használt dolgok manapság már nem feltétlenül jók – vélekedett a dékánhelyettes.    

A mesterséges intelligenciát használó alkalmazások elterjedésével kapcsolatban Kocsis Imre kijelentette, hogy azok jelentősen átalakítják a tanár diák viszonyt.

A tanárok feladata az információk átadása helyett egyre inkább az ismeretszerzés koordinálása, a kritikus gondolkodás és a tanulás tanítása lesz – fogalmazott.    

Kulcsár Balázs, a DE MK docense arra figyelmeztetett, hogy bár a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások, chatbotok sok esetben nagyon komoly segítséget nyújtanak szakmai problémák megoldásában, veszélyesek is lehetnek a mérnökhallgatók számára abban az értelemben, hogy könnyen elérhető megoldásként megölhetik a kreativitást és a jobb eredmény elérésére való törekvést, a versenyt.   

 

 

 

Sajtóközpont - OCs