A Magatartástudományi Intézet elmúlt öt évét értékelték

A Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének az elmúlt öt évben végzett oktatási és tudományos tevékenységéről, illetve a legfontosabb kutatási témákról számolt be Kósa Karolina intézetvezető egyetemi tanár a Kenézy Villában tartott pénteki tudományos ülésen. A jelenlegi vezető 2018 óta áll az intézet élén, megbízatása öt év után, idén jár le.

-    Szenátusi határozat eredményeként a Magatartástudományi Intézet 2020. július 1-től a Népegészségügyi Kartól az Általános Orvostudományi Karhoz került át. Ez a döntés új korszakot nyitott az intézet életében, amelyet a folyamatos dékáni támogatás mellett az évek óta fennállt problémák fokozatos megoldása és a töretlen szakmai építkezés fémjelez –kezdte beszámolóját Kósa Karolina intézetigazgató a pénteki tudományos ülésen.  

Kósa Karolina ismertette: az intézet egyik fő feladata a magatartástudományi tárgyak oktatása az orvos- és egészségtudományi alap- és mesterképzéseken, ezért munkatársaik az ÁOK-n kívül más karokon (FOK, GYTK, ETK, TTK) is oktatnak. 

-    Az intézetnek önálló szakja is van, az egészségpszichológia mesterszak, amelyet nappali és levelező tagozaton is indítunk. További jelentős feladatunk a négy évfolyamos klinikai szakpszichológia szakirányú szakképzés szervezése és oktatása, a hazai három képzőhely egyikeként. Az oktatási feladatok ellátásában a rezidenseink is jelentős szerepet játszanak – fogalmazott az intézetvezető.  

Az intézetnek jelenleg tizenhárom, tudományos minősítéssel rendelkező oktatója van. Kósa Karolina hangsúlyozta, hogy prioritásként kezelik az oktatók nemzetközi publikációs tevékenységének segítését, elsősorban angol nyelvű publikációk megjelentetését, továbbá kutatási együttműködések kialakítását más karok szervezeti egységeivel. 

-    A nemzetközi publikációk nyílt hozzáférést biztosító, illetve publikációs költségeinek fedezése az ÁOK-n folyamatosan megoldott, a pályázatokban résztvevők mellett minden kutató számára. Ez az idegen nyelvű közlemények számában is megmutatkozott, amely a 2018-2019-re jellemző évi 5,5-ről 2020-2022 között 15,6-re emelkedett – számolt be a professzor.  

A klinikai szakpszichológiai és egészségpszichológiai munkacsoport kiemelt kutatási témái között szerepel többek között a gyermekkori traumatizáció és reziliencia vizsgálata, a mentális zavarok és ezek kockázati állapotainak epidemiológiája, valamint a mentális zavarokban szenvedők körében alkalmazható pszichológiai terápiák. Az egészségügyi humaniórák munkacsoport kutatási témái egyebek közt a medikalizáció, az életvégi döntések problémaköre, illetve az embrió-őssejt kutatás etikai problémái. Az intézet munkatársai az elmúlt öt évben számos jelentős kutatási pályázatban is részt vettek. 

Kósa Karolinát 2018-ban öt évre nevezték ki az intézet élére. A pozíció betöltésére a kar hamarosan pályázatot ír ki, amelyen a jelenlegi intézetvezető is indul.  

 

Sajtóközpont - CzA