Agrársiker – ösztöndíj a hallgatóknak, különdíj az egyetemnek

A debreceni agrárkar három PhD-hallgatója nyerte el idén a K&H Csoport és a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány a fenntartható agráriumért ösztöndíját. Emellett a legértékesebb pályamunkák elismeréseként a szakmai zsűri a Debreceni Egyetemnek (DE) ítélte oda az intézményi különdíjat.

A bankcsoport már nyolcadik alkalommal hirdette meg a magyarországi, agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák alap-, mester- és PhD-képzésben részt vevő hallgatói számára az ösztöndíjpályázatot. A program célja, hogy segítse az agrárágazat fenntartható, hosszútávú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányait és kutatómunkájukat.  
A fenntartható agráriumért pályázatban idén kiemelten a klímaváltozás témakörében várták a tudományos dolgozatokat a szervezők, a kiírásra 43 pályamunka érkezett. A kétfordulós zsűrizést követően a PhD-hallgatók versenyében az első három helyezett a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) három fiatal kutatója lett.

Kiss Nikolett Éva a „Broiler csirke tartáshoz kapcsolódó környezeti terhelés értékelése körforgásos szemlélet alapján” című értekezésével 1. helyezést ért el. A DE MÉK Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója a baromfitrágya komposztálása, pelletálása és felhasználása során jelentkező anyag- és energiaáramok életciklus szemléletű értékelését végezte el. Összehasonlította a pelletált komposzt és a műtrágyák környezetterhelését kukorica- és őszi búza termesztésben. Vizsgálatai szerint a komposzttal akár 14-34 százalékkal alacsonyabb CO2-egyenértékű kibocsátás érhető el.

A második helyen ugyancsak a DE MÉK Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója végzett. Török Evelin a „Kiesési kockázatok értékelése a hazai tejtermelő szarvasmarha állományokban” című értekezésében a küllemi tulajdonságok és azok kombinációinak hatását azonosította a kettőshasznú magyar tarka és a holstein-fríz tehenek hasznos élettartamára. A kutatás eredményei a küllemi bírálati rendszer fejlesztésében hasznosulnak.

A „Csicsóka (Helianthus tuberosus L.) fajták és ökotípusok vizsgálata zöld biomassza hasznosítás céljából” című pályamunkájával érdemelte ki a harmadik helyet Kaszás László, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola kutatója. Pályázatában a csicsóka mint ipari növény zöld biofinomítás koncepciójába való illesztését vizsgálta hét, különböző földrajzi helyről származó fajta/ökotípus összehasonlításában extenzív, öntözés nélküli termesztési körülmények között. Vizsgálatai során elsőként alkalmazott mikrohullámú koagulálást a zöld biofinomításban levélfehérje koncentrátum-előállításra, emellett 84 fitokémiai komponenst azonosított a zöld biomassza frakcióiban.

Ebben az évben a K&H különdíjat alapított azon intézmény számára, ahonnan a szakmai zsűri értékelése alapján a legértékesebb pályamunkák érkeztek. Ezt az elismerést a Debreceni Egyetemnek ítélte oda a bíráló bizottság, a különdíjat Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja vette át.