Egyedülálló fejlesztés az algatenyésztésben

Algák nagy mennyiségben történő tenyésztését lehetővé tevő fotobioreaktor-berendezés fejlesztésében vettek részt a Debreceni Egyetem kutatói. Az algák felhasználása egyre elterjedtebb, egyebek mellett élelmiszer- és takarmány-adalékanyagként, kozmetikai célokra, illetve a gyógyszergyártásban is alkalmazzák.

Projektzáró rendezvényen számoltak be a steril mikroalga biomassza nagy mennyiségben történő létrehozására alkalmas, zárt rendszerű fotofermentációs berendezés kifejlesztéséről a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) kutatói, valamint a közreműködő konzorciumi partnerek képviselői szerdán. Az eszközhöz a DE TTK Biotechnológiai Intézete a biotechnológiai és bioanalitikai hátteret, a Zolend Kft. a gépészeti és műszaki megoldásokat, az Albitech Kft. az algatechnológiákat biztosította.

Emri Tamás, a DE TTK professzora elmondta: a kétféle (150 literes és 1500 literes) verzióban is elkészített új bioreaktornak azért van nagy jelentősége, mert az algák forrásai számos értékes vegyületnek, például lipideknek, pigmenteknek, szénhidrátpolimereknek, vitaminoknak, fehérjéknek, antimikrobiális metabolitoknak, valamint fitoaktív anyagoknak is, melyeket több iparág is hasznosíthat. A mikroalgák felhasználhatók többek között környezetszennyezések mérséklésére, kedvező összetételük révén élelmiszer- és takarmány-adalékanyagként, kozmetikai termékek előállítására, valamint a gyógyszergyártásban is.

A professzor hangsúlyozta: a DE TTK Biotechnológiai Intézete a konzorcium tagjaként létrehozott és fenntart egy jelentős mikroalga törzsgyűjteményt. Ez a folyamatosan bővülő gyűjtemény nem csak a fotobioraktor teszteléséhez biztosított eltérő növekedési igényű algatörzseket, de fontos kiindulópontja lehet új algalapú termékek kifejlesztésének a jövőben.  

- A törzsgyűjtemény létrehozása jónéhány járulékos eredményt is hozott, sok olyan ötletünk született, amelyek túlmutatnak ezen a projekten. Például azt tapasztaltuk, hogy számos algafaj kifejezetten kedveli baktériumok, gombák környezetét. A baktérium, illetve gomba jelenléte fokozhatja az alga növekedési sebességét, javíthatja a stressztűrő képességét, ami az ipari felhasználás szempontjából lényeges – magyarázta Emri Tamás.  

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere a fejlesztés kapcsán azt mondta: örömteli, hogy Debrecenben egyre több a projektben érintett cégekhez hasonló kis- és középvállalkozás, amelyek – az egyetem tudásbázisát is igénybe véve – komoly innovációs, fejlesztési tevékenységet folytatnak és egyre hatékonyabbak. Az ágazat jelenleg 39 ezer embernek ad munkát a városban. 

- Az egy főre jutó előállított értékben jelentős előrelépés tapasztalható a debreceni kis- és középvállalkozások körében. Míg 2014-ben ez 5,4 millió forint volt, 2020-ban már elérte a 7,8 milliót. Mind több ilyen ipari-egyetemi együttműködésre van szükség – emelte ki Barcsa Lajos.   

A három évig tartott, 1 milliárd 254 millió forintból megvalósított kutatás-fejlesztést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 882 millió forinttal támogatta.

- Az összefogás eredményeként a bizonytalan külső környezeti hatások ellenére is sikerült a célokat elérni. Nemcsak bioreaktor-prototípusok készültek, a folyamat közben a partnerek számos olyan tapasztalatra is szert tettek, amiknek a jövőben is hasznát fogják venni – jelentette ki Zsigmond Endre, a konzorciumvezető Zolend Kft. ügyvezetője.Hangsúlyozta: az előállított reaktor-prototípusok egyedülállóak a piacon.

 
Az Albitech képviselője a rendezvényen tartott prezentációjában arról számolt be, hogy laboratóriumaikban és algatermelő üzemükben a projekt keretében egyebek mellett olyan termékeket állítottak elő, amelyek a növénytermesztésben termésnövekedést idéznek elő, javítják a növények fagytűrő képességét és odavonzzák a beporzást végző méheket.