Nyomtatott világ

Az egyre szélesebb körben terjedő 3D nyomtatók és 3D szkennerek ipari alkalmazásaival foglalkozó szakmai napot tartott a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszéke. A rendezvényen az is kiderült, hogy már kukoricaszár vagy PET palackok felhasználásával készült műanyagokkal is tudnak tárgyakat nyomtatni.

- A hat-hét éve elindult negyedik ipari forradalom egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ipar szinte mindent készítsen el digitálisan is, mert a hagyományos alkatrészgyártás – például az öntés és a forgácsolás – meglehetősen drága és anyagigényes. Műanyagból vagy fémből 3D nyomtatással manapság már szinte minden alkatrészt, szerszámot viszonylag olcsón, jó minőségben el lehet készíteni az egyszerű kulcskarikától egészen a bonyolult, komplett, működő repülőgéphajtóműig. Csak műanyagokból több mint százfélét tudnak erre a célra használni – magyarázta a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) dékánja.  

Husi Géza hozzátette: az utóbbi években olyan mértékben csökkent a 3D szkennerek és 3D nyomtatók ára, hogy kisebb cégek, sőt akár már magánszemélyek is meg tudják ezeket vásárolni.  

- Mivel ez az iparág rendkívül gyorsan fejlődik, a Debreceni Egyetem Műszaki Karára járó hallgatóknak ezt a technológiát ugyanúgy meg kell ismerniük, mint a hagyományosakat. Nemcsak a gépészmérnök, hanem a jármű- és a mechatronikai mérnökképzés, sőt a műszakimenedzser képzés tananyagában is szerepel a 3D nyomtatás, illetve a 3D szkennelés, rendelkezésre állnak ilyen eszközök – hangsúlyozta a dékán.

Husi Géza kiemelte: ezekkel az új megoldásokkal a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, hiszen például kukoricaszár vagy PET palack felhasználásával is képesek melegítéssel egymáshoz illeszthető, erős anyagszálalakat készíteni, nyomtatni.

- A 3D szkennelést és 3D nyomtatást sokkal szélesebb körben lehetne alkalmazni, mint azt jelenleg teszik az iparban. Főleg a fémek nyomtatásában rejlenek még óriási lehetőségek – tette hozzá a MK Gépészmérnöki Tanszék vezetője. Mankovits Tamás szerint ezen technológiáknak az is nagy előnye, hogy olyan geometriai formákat is létre lehet így hozni, amikre korábban nem volt lehetőség. Ráadásul a szkennelt alkatrészek működését a virtuális térben tesztelni, ellenőrizni is lehet, így a prototípus akár azonnal beépíthetővé válik.   

Husi Géza arról is beszélt a rendezvényen, hogy a legmodernebb technológiák kutatása és alkalmazása oktatási stratégiájuknak is meghatározó eleme, ami azt célozza, hogy a hallgatók elsősorban a laboratóriumokban saját élményeik alapján fedezzék fel, ismerjék meg a műszaki világot.