High-tech technológiák a kukorica-, napraforgó- és szójatermesztésben

Az idei aszály átlagosan 30-80 százalékos kukorica- és napraforgó-terméskiesést eredményezett a kelet-magyarországi ökológiai tájkörzetekben. A lakosság ellátását ez nem veszélyezteti, az exportra szánt termés mennyisége azonban jelentősen csökkent - hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete által szervezett idei, XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatermesztési Tanácskozáson.

- A termesztéstechnológiák újragondolására, az egyre szárazabbá váló klímához való alkalmazkodásra van szükség a hazai kukorica- és napraforgó-termelésben. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK) immár 39 éve folytatott tartamkísérletek révén a legkülönbözőbb időjárási körülmények között végezhetjük a tápanyagellátást, vetésváltást, növényvédelmet érintő kutatásokat. Olyan high-tech technológiai megoldásokat tudtunk eredményeink alapján komplex módon kidolgozni, amelyek lehetővé teszik, hogy még hatékonyabban segítsük a növények növekedését, fejlődését. Ezek számos területen megoldást jelenthetnek az aszály sújtotta kukorica- és napraforgó-termelő ágazat számára – mondta a hirek.unideb.hu-nak Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára.

Pepó Péter kiemelte: a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepének adatai szerint idén mindössze 117 mm csapadék hullott a kukorica tenyészidejében. Június és augusztus között a hőmérséklet 2-4 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot és az intenzív UV-sugárzás fiziológiai szeneszcenciát, azaz öregedést okozott a növények levelein. Ezek a körülmények együttesen járultak hozzá a kukorica-, valamint a napraforgótermés mennyiségének jelentős csökkenéséhez.

- Jelenleg hazánk 4,5 millió hektár szántóterületének 2 százalékát, 90-100 ezer hektárt öntözünk. A vízellátás nélküli, száraz területeken is van azonban lehetőség jó termésre, megfelelő vetésváltással, talajműveléssel, talajkondicionáló szerek használatával, tápanyag-visszapótlással, fajtamegválasztással és növényvédelemmel tudjuk csökkenteni az aszály-okozta károkat. Ezen ismereteinket szeretnénk átadni a termelőknek, bemutatni az ágazat szereplőinek – tette hozzá a Növénytudományi Intézet egyetemi tanára.

Soha nem fordult még elő, hogy a nyári és az őszi betakarítású növényeket egy évben egyszerre érintette az aszály – hangzott el a Kukorica-, Napraforgó- és Szójatermesztési Tanácskozáson.

- Az őszi betakarítású növények közül a kukoricát viselte meg leginkább a száraz időjárás. Az idei terméskiesés a hazai ellátást nem, az export árualapot azonban jelentősen érinti. A kukorica terméshozama az európai szintektől is elmarad, ez pedig az élelmiszerek és a takarmányozás területén is az árak emelkedését okozza - jelentette ki Árendás Tamás, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Az európai és hazai piaci helyzet áttekintését követően a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, Ukrajna háborús helyzet-okozta gazdasági változásairól és annak hatásairól tartott előadást Juhász Péter, a Bunge Zrt. agrárkereskedelmi igazgató-helyettese.

A konferencián résztvevők a szakmai előadásokat követően megismerhették a DE egyedülálló kukorica-, napraforgó- és szója-kísérleteit. Az egyetem szakemberei bemutatták a növényvédelmi vállalatokkal közösen végzett technológiafejlesztések, a genotípus-fajtaportfólió kiválasztás, valamint a különböző agrotechnikai elemekkel támogatott, öntözéses kukorica-, napraforgó- és szója-kutatások eredményeit a Látóképi Kísérleti Telepen.