ESA-nap: fókuszban a debreceni űrkutatás
A Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Atommagkutató Intézet űrkutatáshoz kapcsolódó vizsgálatait, valamint a rendelkezésre álló műszerparkot ismerhették meg az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) munkatársai csütörtökön az ATOMKI-ban tartott ESA-napon. A rendezvényen részt vett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos is.
A Debreceni Egyetem számára kiemelt fontosságú terület az űrkutatás, a Tématerületi Kiválósági Program részeként is végeznek űrtudományi kutatásokat az intézményben a DE-Space program keretében – fejtette ki Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a csütörtöki tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón.
- A Debreceni Egyetem Űrkutatási Programjában jelenleg hat kutatócsoport dolgozik az űrutazások sugárfizikai, élettani, táplálkozási, orvosi és diagnosztikai, valamint az izotópok és alkalmazásainak vizsgálatain, továbbá a klímaváltozás területével. Vizsgálják egyebek mellett a kozmikus sugárzást, a mikrogravitáció űrhajósokra gyakorolt hatását, valamint a hosszútávú tartózkodás feltételeit és annak következményeit, továbbá az űrből származó adattömeg felhasználásának lehetőségeit. Az intézményben folyó közel ötvenéves kutatómunka integrált ismeretei és a legújabb vizsgálati eredmények segíthetik az űrutazások technikai megvalósíthatóságát – sorolta Csernoch László.
A rektorhelyettes kiemelte: szeptemberben innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberképzés indul az egyetemen az UniSpace program keretében, melyhez 17 magyar felsőoktatási intézmény csatlakozott, köztük a debreceni. A szakirányú továbbképzési szakon a táplálkozástudományban és az egészségtudományban jártas szakembereket képeznek, akik képesek a hosszú űrutazással, illetve az exoplanétákon való tartózkodással kapcsolatos problémák kezelésére.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Atommagkutató Intézet igazgatója, Dombrádi Zsolt az űrkutatás földi háttérintézményeként működő ATOMKI szerepvállalását mutatta be.
- Az ATOMKI a részecskegyorsító alapú tudományok európai és nemzeti laboratóriuma, ahol űrfizikai, űrkémiai, valamint űrbiológiai kutatások zajlanak. Az intézet űrkutatáshoz kapcsolódó részecskegyorsítós infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt európai partnereinek a kémiai elemek kialakulásának és a csillagok energiatermelési folyamatainak feltárása terén, valamint az európai bolygókutató hálózat keretében űrobjektumok felületén lezajló kémiai és biológiai folyamatok vizsgálatára - ismertette az ATOMKI igazgatója.
Dombrádi Zsolt hozzátette: a nemzeti űrstratégia keretében az ATOMKI feladata a sugártechnológiai tudás és infrastrukturális háttér biztosítása. Az intézet kisenergiás gyorsítói ideálisak a napszél, a bolygóközi tér legfontosabb sugárzásainak a modellezésére, az űrbe küldendő eszközök sugártűrésének ellenőrzésére, valamint hosszútávú űrutazások, holdbázis kiépítése szempontjából fontos szerkezeti anyagok, élelmiszerek, biológiai anyagok viselkedésének a feltárására.
Magyarország 2015 óta az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, a 75 éves múltra visszatekintő magyar űrkutatás jövőbe mutató irányvonalait a 2021-ben elfogadott űrstratégia határozza meg.
- Az űrszektor a civilizáció alapját képező gazdasági, ipari és biztonságpolitikai terület. Ezért Magyarország űrstratégiája keretében kiemelt zászlóshajó-projektekben jelöltük ki azokat az irányokat, amelyekben a magyar űrszektort fejleszteni kívánjuk. Debrecen az ország egyik legnagyobb tudásközpontjaként, egyetemi és ipari háttere, valamint szerteágazó űrkutatási tapasztalatai révén komoly szereppel bír - jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Ferencz Orsolya kiemelte: a debreceni kutatók részt vesznek egyebek mellett a 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra magyar kutató űrhajóst delegáló HUNOR(Hungarian to Orbit)-programban is. A cél, hogy Debrecen szerepe a kutatások tudományos és technikai hátterében tovább növekedjen.
- Az ESA, a Debreceni Egyetem, az ATOMKI, valamint Debrecen város együttműködésében fontos, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel tovább fokozhatjuk kutatásaink hatékonyságát, eredményességét. Az ESA a technológia előkészítő tevékenység során 10-20 évvel előrébb gondolkodik, annak érdekében, hogy a kutatások idővel meghozzák a valós gyakorlati eredményeket. Ehhez szükség van arra, hogy ismerjük partnereink, az egyetem és a kutatóintézet lehetőségeit, hiszen közös munkánk révén az emberiség számára meghatározó eredményeket érhetük el - jelentette ki Marcos Bavdaz, az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) delegációja nevében.
Az európai szakemberek betekintést kaptak a Debreceni Egyetem és az ATOMKI űrkutatáshoz kapcsolódó vizsgálataiba, kutatásaiba, megtekinthették a rendelkezésre álló műszerparkot, emellett a nemzetközi programokban való további szerepvállalásról, az európai és a debreceni űrkutatás együttműködési lehetőségeiről is egyeztettek az ESA-napon.