Villamosmérnök mesterképzés: sikeres akkreditáció

Elindulhat a villamosmérnök mesterképzés a Debreceni Egyetemen. A képzésben a Műszaki Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, valamint az Informatikai Kar közösen vesz részt. A három kar együttműködésének köszönhetően a hallgatók komplexebb, az ipar elvárásainak még inkább megfelelő tudást szerezhetnek. A képzés 2023 februárjában kezdődik.

A Debreceni Egyetem régi tartozása volt a régió vállalatai felé, hogy a Természettudományi és Technológiai Kar által  gondozott villamosmérnök alapképzést kiegészítve mesterképzést is indítson.

- Az egyetem vezetése 2021. októberében kért fel az akkreditációs folyamat koordinálására, a képzési program kidolgozására. Tudtam, hogy akkor lehet sikeres az akkreditáció, ha  a mesterképzést a Műszaki Kar Mechatronikai Tanszékének, a TTK-nak  és az IK-nak a laborjaira, illetve a három kar oktatói gárdájára alapozzuk. Az elképzelésemet megosztottam Battistig Gábor és Korondi Péter villamosmérnök egyetemi tanárokkal, akiket megkértem a szakmai részletek kidolgozására. Néhány hónap alatt elkészült a dokumentum, amely tükrözte, hogy itt most az egyetem és nem egy kar szeretné a képzést elindítani – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Husi Géza, a DE Műszaki Kar dékánja.

Az akkreditáció sikeres volt, így jövőre elindulhat a mesterképzés a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. A Természettudományi és Technológiai Kar számára kiemelten fontos az új mérnökképzés, hiszen eddig a TTK három mérnöki alapszakja közül csak kettőhöz – biomérnök és vegyészmérnök – kapcsolódott mesterképzés.

- Nagyon fontos a kar életében, hogy a villamosmérnök képzésben is felépült a teljes képzési paletta, és mesterszakon is tudjuk fogadni a hallgatókat. Iparági igény hívta életre ezt a szakot. Régóta egyeztettünk az ipari partnerekkel, hogy milyen elvárásaik vannak egy mesterszintű diplomással szemben, és mi az a többlet, amit elvárnak egy alapszintű diplomáshoz képest. A mesterszak elindításával a régió iparát még jobb szakemberekkel tudjuk segíteni – ismertette Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja.

A képzési programban a természettudományi alapismeretek tantárgyait – egy kivétellel – a TTK oktatói, a gazdasági és humán ismeretek tantárgyait a MK Műszaki Menedzsment és Vállalkozási tanszék oktatói, a villamosmérnöki szakmai ismeretek tantárgyait pedig közösen az IK, a TTK és az MK oktatói dolgozták ki.

- Az Informatikai Kar a fejlődő regionális és helyi járműipar által igényelt informatikai szaktudást biztosítja a képzésben. Az IK elsősorban a hálózatokhoz kötődő, a különféle mérnöki fejlesztésekbe integrált operációs rendszerek, vezérlőszoftverek, hálózati eszközök programozásával kapcsolatos ismeretek átadását gondozza. Emellett az új képzés meghatározó pontja a mesterséges intelligencia mérnöki és ipari alkalmazása, hiszen ezen új technológiák nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű villamosmérnöki munka – tájékoztatott Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja.

A képzési programot a kötelező kreditek megszerzése mellett a projektalapú képzésre építették.

- A cégeknél a munkatársak projekteken dolgoznak, ezt szeretnénk megvalósítani az egyetemi képzésben is. A hallgatók kis csoportokat alakítanak, és kapnak egy jelentősebb feladatot az ipari partnertől. Ezen dolgoznak a négy félév alatt. Ehhez minden szükséges konzultációs és gyakorlati segítséget megkapnak az egyetemtől és az ipari partnerektől is, de nagyon fontos az önálló munka, hogy saját maguk keressék meg és sajátítsák el a szükséges tudást, és folyamatosan dolgozzanak a részfeladatok megoldásán. A lényeg, hogy úgy működjenek, mint egy kis vállalkozás – ismertette Battistig Gábor, a DE TTK Villamosmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a villamosmérnök mesterszak szakfelelőse.

Battistig Gábor hozzátette: a hallgatók 2-3 havonta beszámolót tartanak az addig elért eredményeikről, a team előrehaladását pedig az ipari partner értékeli. Mivel a legtöbb cég nagyon jó angol nyelvtudást vár el a belépő mérnököktől, lényeges, hogy a prezentációt is angolul adják elő. A képzés végén pedig mindenki megírja a szakdolgozatát a teamben végzett saját munkájából.

A hallgatók először 2022 őszén jelentkezhetnek a képzésre. Egyelőre egy specializáció indul 2023. februárjában Ipari méréstechnika néven, de már az anyag összeállításánál szóba került, hogy a régiónak szüksége lesz egy járműipari teljesítményelektronikával foglalkozó specializációra is az elektromos hajtású járművek  gyártásához, fejlesztéséhez. A tervek szerint a képzési programot folyamatosan alakítják, az iparági igényekhez, a cégek elvárásaihoz igazodva.