Mentális egészség a COVID árnyékában

A koronavírus-járvány mentális egészségre, a felsőoktatásra, illetve az egészségügyre gyakorolt hatásairól és következményeiről tanácskoznak a szakemberek a Debreceni Egyetemen rendezett 17. Magatartástudományi Napokon. A Hullámtörés elnevezésű, csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián a négy hazai orvosképző intézmény magatartástudományi szakemberei vesznek részt.

A tanácskozást a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Magatartástudományi Intézete szervezte, amelynek munkatársai az orvoslással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos pszichológiai (orvosi pszichológia, magatartásorvostan), bölcseleti és társadalomtudományi tárgyakat (orvosi antropológia, bioetika, orvosi szociológia) tanítják az orvos- egészségtudományi szakok hallgatóinak, és ezeken a területeken végeznek kutatásokat.

Az intézet 1997-ben alakult, Molnár Péter vezetésével.    

A professzor tevékenysége kiemelkedő, hiszen felismerte, hogy az orvosképzésben szükség van olyan tárgyak oktatására és olyan készségek elsajátítására, amelyek emberközpontúvá, humánussá teszik a gyógyítást. Ezért hozta létre az intézetet – idézte fel a Magatartástudományi Napok csütörtöki megnyitóján Mátyus László, a DE Általános Orvostudományi Kar dékánja.  

A konferencia a hazai orvosképző egyetemeken működő magatartástudományi intézetek oktatóinak és doktorihallgatóinak kétévente megrendezett országos fóruma. Az idei szakmai programon a koronavírus-járvány mentális egészségre, a felsőoktatásra, illetve az egészségügyre gyakorolt hatásait és következményeit vitatják meg a résztvevők.  

A világjárvány rendkívüli hatást gyakorolt az élet minden dimenziójára. A konferencián megvitatjuk tapasztalatainkat a pandémia negatív és pozitív következményeiről, a felsőoktatásra, az egészségügyre és általában az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról, és áttekintjük, hogyan tudjuk a megélt kollektív tapasztalatokat hasznosítani. A pandémia nyomatékosította a személyes találkozások jelentőségét és azt, hogy a digitális forradalom eredményei nagyon jól használhatók, és kiegészítik a hagyományos oktatást a járvány elmúltával is – hangsúlyozta Kósa Karolina egyetemi tanár, a DE ÁOK Magatartástudományi Intézet igazgatója.   

A rendezvényen négy szekcióban: mentális egészség, humaniórák, oktatás és digitális alkalmazások az egészségügyben témakörökben tartanak előadásokat. Bánfalvi Attila, a Magatartástudományi Intézet egyetemi docense kutatásában amellett érvel, hogy a pandémia egy olyan kulturális környezetbe robbant be, amelyet nagymértékben jellemez az általános bizalmatlanság az intézményekkel szemben, beleértve az orvostudományt is. A szakember szerint a gyanakvást, a félelmet csak a párbeszéd enyhítheti. 

Ez egy erősen szorongásos helyzet, amelyben az emberek félelmeit növelte az is, hogy COVID- kutatások részben a közönség előtt zajlottak. Szinte naponta jelentek meg egymásnak ellentmondó eredmények, ami a tudományos életben teljesen megszokott, de a laikusokban növelte a bizalmatlanságot. Emiatt nem hatásos pusztán csak a tudományos érveket kommunikálni. Párbeszédre lenne szükség a szakemberek és a laikusok között, hiszen a személyes preferenciák és a tudományos érvek különbözőek lehetnek – ismertette Bánfalvi Attila, a DE ÁOK Magatartástudományi Intézet egyetemi docense.   

A kétnapos konferencián szó esik többek között arról, hogy a pandémiának milyen hatása volt az intenzív terápiás ellátásban dolgozók mentális egészségére, illetve a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra. Hangzanak el előadások a járvány következtében kialakult evészavarokról, az alvásra fordított időről, a klímaváltozástól való szorongástól és a mentális egészségi állapot összefüggéseiről, illetve a krónikus fáradtság szindróma felfogásának változásairól is.  

 

Sajtóközpont - CzA