A jövő földtudományi képzése

Multi- és hiperspektrális távérzékelés, fotogrammetria, lézerszkennelés, geovizualizáció – a legmodernebb földtudományi technológiákat és eljárásokat ismerhetik meg azok a hallgatók, akik a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának új mesterképzését, a geoinformatika MSc-szakot választják.

Új lendületet adhat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán folyó térinformatikai képzésnek és kutatásnak, hogy az idei felvételi eljárásban már lehet jelentkezni, és szeptemberben indul a geoinformatika mesterképzés a karon.
 
- A térinformatika a földtudomány fiatal, de gyorsan fejlődő tudományterülete, fontos helyet foglal el a Természettudományi és Technológiai Kar képzési és kutatási portfóliójában. A geográfus volt az első természettudományos szakunk, amely duális képzési formában is elindult. Ebben szerepet játszik, hogy a földtudomány olyan természettudományi terület, amelynek közvetlen technológiai célalkalmazása van, ennek köszönhetően a cégek tárt karokkal fogadják végzőseinket. Ezért is volt különösen fontos karunk számára, hogy elindíthassuk a geoinformatika mesterképzést – fogalmazott a hirek.unideb.hu-nak az új képzés kapcsán Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja.

A kari vezető hozzátette: a geográfus képzésben résztvevők iránt is jelentős volt a kereslet, és bíznak benne, hogy az új szak ezt is felül fogja múlni, hiszen számos vállalati partner már jelezte érdeklődését az új képzés kapcsán.
 
A szakot indító Földtudományi Intézet igazgatója, Szabó Szilárd professzor elmondta, hogy az új, önálló mesterképzésben a korábbinál jóval részletesebben tudnak foglalkozni a speciális adatgyűjtési, adatelemzési és távérzékelési ismeretekkel, illetve a kapcsolódó gazdasági, jogi és humánismeretekkel.

- A képzés keretében természettudományi alapismereteket: földrajzi kutatási módszereket, alkalmazott geomatematikát, modellezést, szimulációt és geostatisztikát, speciális szakismereteket: föltudományi adatbányászatot, térbeli adatelemzést, adatgyűjtési technikákat, multispektrális távérzékelést, hiperspektrális távérzékelést, fotogrammetriát, műszaki informatikát, szakági programzást, alkalmazott tér- és agrárinformatikát, CAD-rendszereket, geovizualizációt és modellezést tanulhatnak a mesterszakos hallgatók – sorolta Szabó Szilárd.
 
Az intézetigazgató hozzátette, hogy a leendő szakemberek elsajátíthatják az adatgyűjtés minden modern és hagyományos módszerét a műholdas helymeghatározó rendszerektől (GPS/GNSS), a földi és légi lézerszkennelésen át a légifényképezésig és műholdas távérzékelésig. A képzés során külön figyelmet szentelnek a pilóta nélküli légijárműveknek, mint napjaink egyik leghatékonyabb adatgyűjtő eszközének a repüléstervezéstől a fényképezésen át a fotogrammetriai feldolgozásig; illetve megtanítják a földi- és légi technikával lézerszkennelt adatok 3D pontfelhőinek az elemzését és az objektumok kinyerésének a lehetőségeit – például épületek rekonstrukciója mérethelyes modellben.

- A cél olyan szakemberek képzése, akik átlátják a térbeli adatok teljes palettáját az adatgyűjtéstől a célspecifikus megjelenítésig – jelentette ki a professzor. Szabó Szilárd arra is kitért, hogy a Földtudományi Intézetben két szoftverekkel jól ellátott számítástechnikai labor, 4 RTK GNSS (kb. 3-4 cm pontosság), 5 UAV (2 nagyfelbontású látható tartományú, 4 multispektrális és 1 termális kamerával), 2 térszkenner és egy geodéziai mérőállomás várja a geoinformatika szakra jelentkezőket. A gyakorlati tapasztalatot a kar számos ipari partnerénél szakmai gyakorlat keretében szerezhetik meg a hallgatók.
 
Geoinformatika mesterszakon folytathatja tanulmányait az a hallgató, aki a természettudomány képzési területről a földrajz alapképzési szak geoinformatika specializáció, a földtudományi alapképzési szak térképészet és geoinformatika specializáció, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak geoinformatika specializáció, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki, az agrár- és üzleti digitalizáció alapképzési szakok valamelyikén végzett. 

Emellett meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a természettudomány képzési területről a földrajz és a földtudományi alapképzési szak további specializációi, a környezettan alapképzési szak, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak további specializációja, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a környezetmérnöki és a műszaki földtudományi alapképzési szak, az informatikai képzési területről a programtervező informatikus alapképzési szak.
 
Bővebb információ a képzésről a DE TTK Földtudományi Intézet weboldalán.
 
Sajtóiroda - TPL