Jelentős változás a tanárképzésben

A 2022-es felsőoktatási felvételi eljárásban már kizárólag osztatlan, öt éves tanárképzésre jelentkezhetnek mindazok a leendő hallgatók, akik a pedagóguspályát szeretnék választani élethivatásul.

A változás a Debreceni Egyetemen (DE) a közismereti tanárképzésben résztvevőket, így a Bölcsészettudományi (BTK), a Természettudományi és Technológiai (TTK), az Informatikai (IK) és a Zeneművészeti Karokat (ZK) érinti, ahol a korábbi 4+1 és 5+1 éves, osztatlan tanárképzés helyett már csak az új öt éves képzési formákat indíthatják a következő tanévtől. 

A magyar felsőoktatásban az elmúlt évtizedek során több változás is érintette a tanárképzést: a 2006-os csatlakozás a bolognai folyamathoz, melynek során bevezették a kétszintű képzési rendszert, így a három éves alapszakos képzést követően két és fél éves mesterszakon tanulhattak tovább a hallgatók.  

Mivel a felvételi mutatók szerint csökkent az érdeklődés a tanárképzés iránt, 2013-ban ismét bevezették az osztatlan tanárképzést, amelyben az általános iskolai öt évig, a középiskolai tanárképzés pedig hat évig tartott. Mindkét esetben az utolsó a gyakorlati évet jelentette, amikor az egyetemi képzést követően már iskolai keretekben sajátíthatták el a tanári mesterség csínját-bínját a leendő pedagógusok – ismertette a hirek.unideb.hu portálnak az előzményeket Forisek Péter. 

A DE Tanárképzési Központjának főigazgatója kiemelte: a mostani reform egyrészt öt éves formában egységesíti a képzést, amely az általános és középiskolai tanításra egyaránt feljogosítja majd a diploma megszerzését követően a végzősöket, másrészt pedig az oktatásban az elméleti anyag elsajátítása mellett még hangsúlyosabban jelenik majd meg a gyakorlati képzés, a hallgatók már az első évtől kezdve ismerkedhetnek az egyetemi gyakorlóiskolákban és partnerintézményekben zajló mindennapi tevékenységgel. 

Emellett az új osztatlan tanárképzésben jelentősen megemelkedik a szakmódszertanok óraszáma is, a korábbi kettő, illetve négy helyett hat ilyen jellegű gyakorlatot teljesítenek majd a hallgatók.  

Az önálló oktatási tevékenység is hamarabb kezdődik a jelenlegi képzéshez képest, a leendő pedagógusok egy tapasztalt gyakorló iskolai vezetőtanár, vagy egy partneriskola mentortanára irányításával bekapcsolódnak az oktatásba, és órákat is tarthatnak.  

Összességében így valamennyi gyakorlattípusnál nagyon szoros minőségbiztosítási rendszert építünk ki, amelyben számítunk az egyetemi tanszékek, a gyakorló- és a partneriskolák együttműködésére – hangsúlyozta a főigazgató. 

Az új típusú osztatlan tanárképzésre a 2022-es felvételi eljárásban lehet először jelentkezni, az első évfolyam 2022 szeptemberében indul, így a jövő év februárjában már nem lehet felvételizni a korábbi, 2013-ban indult osztatlan tanárképzésre. 

Az új öt éves forma változást hoz a Debreceni Egyetem meglévő tanárképzési kínálatában is: megszűnik a BTK-n a közösségi művelődés tanára, valamint a TTK-n a természetismeret-környezettan tanárszak, utóbbi helyett azonban természettudomány-környezetismeret szak indul, amely három természettudományos szakterületen - biológia, fizika és kémia – is képzi majd a hallgatókat.  

Reményeim szerint az új tanárképzés növelni fogja a jelentkezők, illetve a diplomát szerzők számát egyaránt, hiszen az átalakításnak köszönhetően egy olyan gyakorlatorientált képzés jön létre, amelyben az egyetemi tanszékek, a gyakorlóiskolák és partneriskoláink között még élénkebb, aktív kapcsolat jön létre, így a végzősök szakterületük legkiválóbb tanárai közé kerülhetnek majd – mondta a tanárképzési főigazgató.  

A már osztatlan tanárképzésben jelenleg tanuló, tehát a 2021 es felvételi eljárásban bekerült hallgatókat nem érinti ez a változás, ők a korábbi képzési rendben folytathatják tanulmányaikat, amelyben elkezdték, kivéve, ha valamilyen okból évet halasztanak. 

 

Sajtóiroda - BZs