Elfeledett magnézium

A legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be a tizenhetedik alkalommal megrendezett Magnézium Szimpóziumon a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

- A magnézium létfontosságú tápelemünk, mégsem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy szervezetünk megfelelő mennyiséghez jusson belőle – hangzott el a 17. Magyar Magnézium Szimpóziumon. Az idei tudományos találkozónak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara adott otthon.

- Az élettanilag fontos, láthatatlan biokémiai folyamatok megismerése, ismerete elengedhetetlen a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar számára – jelentette ki Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a 17. Magyar Magnézium Szimpózium megnyitóján.

A kari vezető elmondta: bár egyre többet tudnak a szakemberek a sejtszintű folyamatokról, még több ismeretre van szükség.

- A szakmai tapasztalatok és kutatási eredmények megosztása pedig meghatározza az innovációs folyamatokat, amelyek alapjai lesznek a versenyképesebb, fenntarthatóbb agráriumnak – fogalmazott a dékán.

- A magnéziumnak kiemelt szerepe van a táplálkozásban. Az élelmiszerek alapját növényi és állati alapanyagú termékek adják, azonban, ha ezek magnéziumtartalma nem megfelelő, az kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre – hangsúlyozta Takácsné Hájos Mária, a Magyar Magnézium Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

Az idei tudományos konferencián elsősorban a legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be.

- A növények elsősorban a talajból jutnak hozzá a számukra szükséges magnéziumhoz. Ezen tápelem felvételét akadályozza egyebek mellett a trágyázás során kijuttatott nagy dózisú kálium műtrágya, valamint a talajok elsavanyodása. A kutatások a magnéziumkezelések (tápanyagutánpótlás) és az öntözés mellett, a növények magnéziumtartalmának vizsgálatával is foglalkoznak – fejtette ki Takácsné Hájos Mária.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense a magnézium élettani fontosságát hangsúlyozta.

- Ez az ásványi elem számos anyagcsere-folyamat fontos komponense és enzimrendszerek aktivátora, valamint szerepe van az izmok működésében is. Gyakran neurológiai problémák hátterében is a magnéziumhiány áll. A mentális kapacitás növelése, a fiatal kori tanulási készség javítása, a csontok szilárdságának és megerősítésének eszköze a megfelelő magnéziumbevitel. A legjobb források többek között a hüvelyesek, a cékla, a spenót és a sóska – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Takácsné Hájos Mária.

Évtizedek óta zajlanak magnéziumkutatások a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, egyebek mellett a cékla, a paradicsom és a levélzöldségek vizsgálatán keresztül. Az országos szakmai rendezvényen a DE MÉK kutatói mellett többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei mutatták be több szekcióban legfrissebb tudományos eredményeiket.