Csúcstechnológiával a vadlovakért

Mesterséges intelligencia segít megmenteni a barlangrajzokról is ismert veszélyeztetett ázsiai vadlovakat a Hortobágyon. A Hortobágy Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovak életmódját drónokkal vizsgálják a Debreceni Egyetem kutatói. Az adatokat a Microsoft Azure programjával dolgozzák fel.

Magyarországon jónéhány veszélyeztetett állatfaj él, közülük talán a legismertebb a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, a túzok. Ugyan kevesebben tudnak róla, de nálunk él, félvad körülmények között, a világ legnagyobb vadló-állománya is: a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóktól elzárt pentezugi bioszféra-rezervátumterülete ad otthont körülbelül 300 védett Przewalski-lónak, amelyekből mindössze 2000 példány él az egész világon. Ezek az őskori barlangrajzokon is gyakran ábrázolt vadlovak évszázadokkal ezelőtt elsősorban Ázsiában, a mai Kína, Kazahsztán és Mongólia sztyeppéin fordultak elő nagy számban, de találtak Przewalski-lovaktól származó csontokat még Franciaország egyes területein is. A nomád törzsek azonban könyörtelenül irtották ezt a fajt, így az utolsó vadon élő példányukat 1968-ban látták Ázsiában.

Ma, eredeti élőhelyére, Mongóliába éppen Magyarországról telepítik vissza fokozatosan a vadlovakat. Ez pedig a különösen sikeres, sokévi hazai tenyésztési programnak köszönhető. 1997-2001 között mindössze 22 alapító egyed érkezett Hortobágyra, ma pedig már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartanak számon, amelyek lassan kinövik a 3000 hektáros rezervátumot. A sikerben ma már komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia alapú felhőtechnológia is, amelyet a Microsoft bocsátott a természetvédők és a kutatók rendelkezésére. A Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint a Microsoft három éve, 2018-ban fogott össze a vadlovak megmentéséért.

A Debreceni Egyetemen jött létre ugyanis a hazai Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok egyike, ahol a legújabb technológiai tudás és a megfelelő szoftveres háttér összpontosul annak érdekében, hogy a diákok és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat valósíthassanak meg. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a digitalizáció szervesen beépüljön a hazai felsőoktatásba, még versenyképesebb tudást adva a jövő generációnak szinte minden területen.

A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához a nemzeti park területén drónokat vetettek be a kutatók, amelyek lehetővé tették nagy területek áttekintését az állatok háborgatása nélkül. A ménesekről így készült nagy felbontású, jól nagyítható és lassítható drónvideókat a Microsoft által biztosított mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozzák fel, amely képes elkülöníteni a lovakat a területen szintén jelen lévő szarvasmarháktól és őstulkoktól. Ma már azon dolgoznak a szoftverfejlesztők, hogy az egymáshoz nagyon hasonlító lovakat is képesek legyenek a technológia segítségével, saját színezetük és különböző jellemvonásaik alapján egyed szinten azonosítani.

Ez a munka hónapokat venne igénybe, ha maguk a hallgatók végeznék el, miközben a lovak viselkedését és ezzel a kutatást magát akaratlanul is befolyásolnák. A mesterséges intelligenciával viszont távolról, percek alatt vagy akár valós időben, a mozgó felvételen is látható módon különíthetik el a lovakat a marháktól és figyelhetik meg, elemezhetik a viselkedésüket természetes körülmények között. Az óriási mennyiségű adat feldolgozásához a Microsoft Azure biztosítja a számítási teljesítményt, így akár több számítógépen egyszerre is futtathatók a hatalmas, 4K-s videók és az analízis eredményei.

- Ez a projekt nemcsak azért fontos, mert segít egy veszélyeztetett faj megmentésében, hanem azért is, mert ezen keresztül meg tudjuk mutatni, hogy Magyarországon össze lehet hozni a természetvédők közösségét a mesterséges intelligencia használók és fejlesztők közösségével. Kettőjük együttműködésével pedig egy teljesen új dolgot lehet létrehozni, ami még tovább segíti a természetvédelmet – hangsúlyozta Barta Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője.

Az így megszerzett tapasztalatok, kutatási eredmények birtokában a debreceni szakemberek tanácsokat tudnak adni azoknak a kollégáiknak is, akik más területeken igyekeznek meghonosítani a Przewalski-lovakat. Mi több, a tervek szerint a Microsoft technológiával megtámogatott rendszert Mongóliában, az egy millió hektárt is meghaladó területeken is alkalmazni fogják.

- Nagyon sok időt tudunk megspórolni a mesterséges intelligencia alkalmazásával és sokkal hatékonyabban tudjuk a munkánkat elvégezni – mondta el Kerekes Viola. A Hortobágyi Nemzeti Park projekt koordinátora hozzátette: a természetvédők azért szeretik nagyon ezt a rendszert, mert egy olyan faj visszatelepítéséhez járul hozzá, amely egyszer már kipusztult, és most emberi segítséggel kerülhet vissza az ősi élőhelyére.

MI Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, valamint további öt egyetemen (OE, SZIE, SZE, ELTE, BME) működnek, ahol a legkülönfélébb tudományos projektek valósulnak meg a legújabb technológia támogatásával.