Helyben szerzett tudás
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar (DE EK) szociális munkás duális képzésének bevezetését és fejlesztését támogató program eredményeit mutatták be a nyíregyházi karon szerdán. A projekt során az EK tíz intézményi partnerrel kötött együttműködést, segítve a hallgatók felkészítését.
Az Egészségügyi Karon három évvel ezelőtt indult konzorciumi képzésfejlesztés célja az volt, hogy a munkaerőpiaci igények érdekében a szakma, a gyakorlati helyeket biztosító partneri intézmények, valamint a hallgatók minden eddiginél közelebbi kapcsolatba kerüljenek, új digitális megoldásokat vezessenek be az oktatásba, a tapasztalatokat pedig a két éve elindított szociális munka alapszak duális képzés folyamatos fejlesztésére fordítsák.
- Egy olyan projektről van szó, ami a szociális munka és a közösség javát szolgálja, és ebben nagyon hangsúlyos szerepet kapott a duális képzés. Erőteljesen a közösségekre, a szakmai partnerekre helyezzük a hangsúlyt. Olyan szakmai és oktatási kérdések vetődtek fel, amiket megosztottunk a szakma képviselőivel, vállalatok, szervezetek vezetőivel, mindemellett felmértük a munkaerő-piaci igényeket is. Igyekeztünk úgy alakítani a szociális munkás képzésen, hogy az egyrészt az akkreditációs célokat szolgálja, másrészt fejlesszük azokat a hallgatói kompetenciákat, amikre a fiataloknak a hatékony munkavégzés érdekében a lehető leghamarabb szükségük lehet – hangsúlyozta a képzésfejlesztést bemutató szerdai sajtótájékoztatón Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja.
Szoboszlai Katalin, a projekt és a Szociális Munkás Tanszék vezetője kiemelte: a korábbinál is gyakorlatorientáltabbá tették a szociális munkások képzését, a projekt révén több olyan intézménnyel sikerült megállapodni, amelyek vállalták a hallgatók foglalkoztatását.
- A szociális munkás képzés harmincegy éve folyik a karon, a duális képzés bevezetése pedig újabb mérföldkőnek számít, hiszen ezáltal a leendő szakemberek oktatásának elméleti és gyakorlati vonatkozásait jobban hozzá lehet igazítani a munkaerő-piaci igényekhez. Jelenleg tíz partnerintézmény segít a képzésben és továbbiak bevonásáról is zajlik az egyeztetés – tette hozzá a tanszékvezető.
Rusinné Fedor Anita tudományos dékánhelyettes kiemelte: a program a hallgatók toborzásával és az oktatók felkészítésével is foglalkozott.
- Régen volt ennyire fontos a hallgatók toborzása, hiszen nagy a humánerőforrás-hiány a szociális ágazatban. Az itteni, társadalmi feszültséggel terhelt, sérülékeny társadalmi csoportok által érintett magyarországi térségben van a legnagyobb jelentősége a szociális munkásoknak. Felmértük a fiatalok pályaválasztási attitűdjét is, amiből az látszott, hogy a szülők befolyása a legfontosabb, ezért a képzőknek a szülők informálására is figyelniük kell. A programban a gyakorlati terepen jelenlévő szakembereket, mentortanárokat is felkészítettük arra, hogy a duális képzésben tanuló hallgatókat milyen módszerrel tanítsák a szakmára - jegyezte meg a dékánhelyettes.
A projekt során az EK diákbaráttá tette a honlapját, roadshow-kal népszerűsítették a képzést, a tudományos programokhoz kapcsolódóan társadalomtudományi vetélkedőket és több mint ötven órás emelt szintű érettségi előkészítőket szerveztek a megye középiskolásainak. Fábián Gergely, az EK Társadalomtudományi Tanszékének vezetője elmondta: az interaktivitás is szempont volt a képzésfejlesztésben.
- A jövőben mobilapplikáción keresztül a diákok is bekapcsolódhatnak majd saját eszközeiken keresztül a tanórai munkafolyamatokba, valamint a képzés elején és végén a hallgatókkal két olyan tesztet töltetünk ki, amiknek eredményeit összevetve kiderülhet, hogy a diákok önmagukról alkotott szakmai képe hogyan változott a képzés során, és képesek-e bizonyos, szociális munkával kapcsolatos feladatok ellátására. Így visszajelzést kaphatnak a hallgatók és a gyakorlati intézmények is, valamint a képzésben esetlegesen jelentkező hiányosságot is pótolni lehetne – emelte ki a tanszékvezető.
A képzésfejlesztési programban a DE Egészségügyi Kara mellett a konzorciumvezető Pécsi Tudomány Egyetem, valamint a győri Széchenyi Egyetem vett részt. A projekt a Széchenyi 2020 pályázat keretében Magyarország Kormánya és az Európai Szociális Alap támogatásával valósult meg.