A magyar kultúra napját ünnepelte Debrecen

Egyhetes programsorozattal ünnepli a magyar kultúra napját Debrecen. 2025. január 22-én is számos ünnepi programmal emlékezett meg Debrecen városa, s hívta fel a figyelmet a magyar kultúra gazdag örökségére, hagyományaira, tárgyi és szellemi értékeire. A 2025-ös év a jubileumokról szól, hiszen számos olyan, a magyar irodalomhoz, művészetekhez kötődő személy jubileumát ünnepeljük most, akikről érdemes lesz beszélni.

A Himnusz születésének 202. évfordulója alkalmából koszorúzást tartottak a Debreceni Református Kollégiumban, valamint a Kölcsey-szobornál, a Péterfia utcán. Az eseményen, valamint a Nagyváradon rendezett programsorozaton Debrecen városát Puskás István alpolgármester képviselte.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elismerését ugyancsak a mai napon adták át a Régi Városháza megújult Simonffy-termében. Az alapítvány Debrecen város szellemi, kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre 1991-ben. Magánszemélyek, intézmények, együttesek művészeti és kulturális törekvéseit ösztönzi, segíti a kulturális kapcsolatok fejlesztését hazánkban és külföldön egyaránt.

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, a magyar kultúra napján Debrecen városa és a Csokonai Nemzeti Színház drámapályázatot hirdetett annak emlékére, hogy 176 évvel ezelőtt, 1849-ben Debrecen az ország fővárosaként a szabadságharc ügyének élére állt. A pályázatra olyan új, egyéni, eredeti, magyar nyelvű műveket vártak, amelyek bemutatják a „szabadság őrvárosának” történelmi időszakát. Az egy évvel ezelőtt meghirdetett Debrecen 175 drámapályázat győztes színdarabjait ismerhették meg az érdeklődők 2025. január 22-én, a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeumában. Az első három pályaművet felolvasószínházi keretek között adták elő a teátrum színművészei.

A nap zárásaként a Csokonai Teátrumban a 75 éves Debreceni Népi Együttes előadását láthatta a közönség. A Mestereink meséi a Debreceni Népi Együttes alapítója, Dr. Béres András születésének 90., valamint halálának 25. évfordulója alkalmából készült. Az előadás során a Hajdúság, Hortobágy, Szatmár, Bihar, Rétköz és Kárpátalja legszebb táncaiban gyönyörködhetett a közönség.

Az előadás kezdete előtt Papp László polgármester ünnepi beszédében elmondta: „Nemzeti hagyományaink és Debrecen gazdag múltja arra tanít bennünket, hogy az irodalom, a klasszikus és a népzene, a színház-, a film- és a táncművészet, a képzőművészet és az építészet maradandó értéket teremtő tevékenységek, amelyeknek folyamatosan, minden ünnepnapon és minden hétköznapon tudatosítanunk kell a jelentőségét.

Hozzátette, ebben a folytonosságban élik meg a kultúrát a ma este számunkra műsort adó Debreceni Népi Együttes tagjai is, akik immár 75 esztendeje valóban nap mint nap foglalkoznak a Debrecen környéki és a magyar néptánccal, a népzenével és a népművészettel, ahogyan azt az alapító Béres András néprajzkutatótól tanulták.  Az ő emléke és Debrecen néptánc-hagyományai előtt tisztelgünk a mai műsorral.

Papp László úgy véli, mindig ez a sokféle, mégis egységes kultúra formálta a magyar gondolkodást, ez a gazdag műveltség járult hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez és nemzetközi versenyképességének megerősödéséhez. Kiemelte, így volt ez a „magyar nép” – Kölcsey által felidézett – „zivataros századaiban”, de így volt a Himnusz megírásának idején, a reformkor hajnalán, majd a magyar szabadságharc alatt és azt követően is. Így volt a kiegyezés táján és a 20. századi történelmi viharok, vagy éppen a gazdasági és társadalmi fejlődést jobban lehetővé tévő évtizedekben, és így van ez ma is: a magyar kultúra – minden változatosságával együtt – egységes és egyetemes.

– Éppen ezért kiemelt jelentőségű Debrecen önkormányzata számára a kultúra mindennemű támogatása. Emiatt volt prioritás az elmúlt öt évben a nagyléptékű kulturális fejlesztés, amelynek köszönhetően most a gyönyörűen megújult Csokonai Teátrumban köszönthetjük egymást a magyar kultúra napján. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a magaskultúrába történő befektetés nem egyszerűen állami vagy önkormányzati feladat, hanem olyan küldetés, amely sokszorosan megtérül. Nem anyagiakban, hanem elsősorban a lelkekben, nemzetünk tagjainak szellemi-lelki kibontakozásában – húzta alá.

A városvezető arról is szólt, hogy kizárólag a humán műveltség virágzása erősítheti meg közösségünket, a kultúra sokfélesége teheti lehetővé, hogy megfelelően erős szellemi alapra helyezhessük Debrecen gazdasági innovációit, gazdasági eredményeit, infrastrukturális és városfejlesztéseit.

–  Ez a kulturális igényeket kiszolgáló komplex városfejlesztés tette lehetővé számunkra az elmúlt években a debreceni kulturális élet szentélyeinek történelmi léptékű megújítását, ennek égisze alatt a Zenede felújítását, a Csokonai Teátrum újjáépítését és a Csokonai Fórum befejezését, az Apolló Mozi külső felújítását és megannyi közösségi ház megújítását. Meggyőződésem, hogy a kulturális élet feltételrendszerének ilyen léptékű működtetése jelentős mértékben járulhat hozzá Debrecen nemzeti, regionális és nemzetközi szerepvállalásának katalizálásához – hangsúlyozta.

A 2025-ös magyar kultúra napja alapvetően az összetartozás, a közösségteremtés szellemiségében zajlott, ezért a város nem csak Debrecenben, hanem a határon túl is jelen volt, január 22-én a Kodály Filharmonikusok koncertjét hallhatta a nagyváradi közönség.