Köllő Babett
Reklámszerepekből lett színésznő, volt már reality sztár és műsorvezető, de tud énekelni is. Sokaknak egyből a Feleségek luxuskivitelben jut eszébe Köllő Babettről, most viszont kiderül, hogy azért a sztereotípiáknál sokkal messzebb nyúlik az ő színpadi vagy éppen televíziós megjelenése. A Címlapsztoriban Köllő Babett!
Sok műsorban láthattunk már téged az utóbbi időben, realityben, showműsorban, de a színészet is szerepet játszik az életedben. Mikor jött ez nálad?
Én nem emlékszem, de édesanyám azt mondta, hogy három éves koromban már azt mondogattam, hogy színésznő leszek. Ha jól számolom, akkor ez olyan 1981-82-ben lehetett, úgyhogy mondhatni elég korán jött el nálam ez a pillanat. Azért Bonyhádon ezt olyan fiatalon kijelenteni nyilván egy merész álomnak tűnt, de aztán ez így maradt a későbbiekben is. Általános iskolában szertornázni jártam, de mellette szavalóversenyekre, színjátszókörbe, úgyhogy viszonylag korán indultam el ezen az úton. Nyolcadik után eldöntöttem, hogy nem szeretnék olyan iskolába járni, ami mondjuk két tannyelvű, hanem mindenképp valami művészet felé szeretnék továbbtanulni. Az osztályfőnököm javasolta, hogy van Pécsett egy suli, a Művészeti Szakközépiskola, ami táncművészeti és jelentkezzek oda, bár még a városból nem vettek fel oda senkit. Kétszáz jelentkező volt, és a szüleimet már fel is készítették, hogy Babettet nem fogják felvenni az iskolába, és nagy csalódás fog érni, hogy kezeljenek majd a szüleim stb. És hát rácáfoltak, mert felvettek. Volt egy színésznő tanárunk, színészmesterség órát tartott, mert azért a táncot szépen elő kellett adni. Füsti Molnár Éva, a mai napig a Pécsi Nemzeti Színházban színésznő, és első órán megkérdezte tőlünk, hogy ki mer felállni és előadni egy verset? Én pedig felálltam, és mondtam egy verset az abortuszról 14 évesen, és meg is sirattam vele. Én a koromhoz képest kicsit más gyerek voltam, hisz sokat olvastam, Victor Hugo, Stendhal imádtam őket, sőt József Attila mániás voltam, tehát nagyon szerettem a verseket. Akkor ott elmondtam ezt a verset, és elsírta magát, és akkor valószínűleg eltett engem valahová így a fejében, és következő évben lehetősége volt rendezni egy filmet, az Adrian Mole titkos naplóját musical változatban, és abban megkaptam Pandora szerepét. Onnantól kezdve pedig a Pécsi Nemzetibe kaptam szerepeket, 15 éves koromban álltam először nagyszínpadon, és itt eldőlt, hogy ez így is marad, szóval mondhatjuk, hogy viszonylag korán jött, és a döntés már 3 éves koromban megszületett.
Akkor jó módban éltetek, így, hogy az irodalom ennyire eljutott hozzád?
Egy tök átlagos családból származom, apukámnak abban az időben Bonyhádon volt kocsmája, ami akkor nagyon menő volt, merthogy mindenkinek volt lehetősége és pénze, hogy munka után beüljön egy vagy két sörre. Nagyon sok munkalehetőség volt akkoriban Bonyhádon, tehát volt egy zománcáru gyár, ami egyébként a mai napig működik, volt cipőgyár tehát hatalmas társasági élet működött ott akkoriban. De konkrétan egy teljesen átlagos családból származom, bár apukám dédijének az unokatestvére volt Blaha Lujza. Ezzel mindenki poénkodik a családban, hogy visszaütött a Blaha Lujza, és én erre egy ideig büszke is voltam, hogy nekem a rokonom volt, aztán utána olvastam és kicsit már megosztóbb lett.
Pécs után egyből felkerültél Gór Nagy Máriához Budapestre?
Miután lediplomáztam Pécsen, akkor elgondolkodtam, hogy ott maradjak és leszerződjek, vagy mi is lenne számomra a legjobb következő lépés, és igen végül közvetlenül ezután Gór Nagy Máriához kerültem, de jártam még vissza Pécsre játszani. A harmadik színházban egy Füst Milán Lázadónak a női főszerepéért mentem vissza. De akkor már tanultam a suliban, és már Pesten éltem. Tehát 18 éves koromban költöztem fel Budapestre.
Közben pedig jöttek a szerepek, mint például a Valami Amerika?
Először úgy volt, hogy abból volt plusz pénzünk, mert azért nem voltunk annyira eleresztve, támogattak anyáék, de abból nem lehetett habzsi-dőzsizni Pesten. Akkoriban a színészek által még nagyon lenézett kategória volt a reklámfilmezés, de én nagyon sok castingügynökséghez leadtam a jelentkezésem, és nagyon sok reklámfilmet forgattam. Nincs olyan sörmárka, aminek ne csináltam volna reklámfilmet, tehát iszonyú mennyiségű céggel, branddel dolgoztam együtt. Ezeket azért annyira nem jegyzik meg az emberek, de ez pont arra volt jó, hogy jó kis pénzt lehetett vele gyűjtögetni. Nyilván lakást azért nem veszel belőle, de úgy a hétköznapi életre nagyon jó volt, meg hogy egy idő után anyáéktól már nem kellett semmire sem pénzt kérnem. Azt hiszem, hogy apa egy darabig még a telefonszámlámat fizette, de ezen kívül már nem kellett semmit, tehát próbáltam önfenntartó lenni. Azt tudni kell, hogy a filmrendezők sem abból élnek, hogy egyik hétről a másikra befejeznek egy filmet, és a következő héten már kapják a másik lehetőséget az újabb filmre, hanem abból, hogy reklámfilmeket forgatnak. Ezeken a forgatásokon pedig fantasztikus rendezőkkel ismerkedtem meg, és innen jött, hogy amikor filmet forgattak akkor hívtak kisebb szerepekre. Azt hiszem a Kontrollal kezdődött az én ledér nő pályafutásom, mert ott is azt játszottam és később ez hosszú ideig meghatározta az életemet, mert akkoriban az összes filmben gyakorlatilag minden örömlány szerepet eljátszottam.
Fotó: Szirmai Klári
A színházi szerepre vágytál ekkoriban, vagy az egy másodlagos dolog volt, esetleg Budapesten szinte lehetetlen?
Játszottam közben színházban is, ugye visszamentem Pécsre, meg amikor befejeztem a Gór Nagy Marit, utána azért egy 10-12 évet Pesten a Játékszínben azért lehúztam nagyon komoly színészek mellett. Úgyhogy nem lehetetlen és a színház megvolt az életemben, csak ezt azért nagyon kevés ember látja, hisz ez egy szűk réteg és a szakma valahol azt sosem bocsátja meg, hogy te nem a színművészetit végezted el.
A tévés szereplések előtt már berendezkedtél a színházi világba, viszont valami mégis hiányzott, ami miatt elkezdtél a televízió felé kacsintgatni?
Nagyon jól elvoltam a színházakban és egyre több munkám is lett, játszottam Győrben, Szegeden, Pécsett, de aztán férjhez mentem, gyereket szültem és mivel én mindent száz százalékosan akarok csinálni, úgy döntöttem, hogy most akkor száz százalékig anya leszek, és picit háttérbe szorítom a karrieremet. Aztán nem is igazán tudom, jött egy sikertelen terhesség az életemben, és mikor azt gondoltuk nagycsaládosok leszünk, el kellett engednem ezt, mert sajnos nem jött össze, és úgy döntöttem, hogy ha odafent az égiek nem ezt szeretnék, hogy nekem hatalmas családom legyen, és mint egy olasz mamma, koordináljam a számtalan gyerekemet akkor újra adok egy esélyt a munkámnak. Ez részben egy tudatos döntés volt, merthogy amikor játszottam a színházban iszonyatosan zavart az, hogy mondjuk, egy operettnél letáncolod a csillagokat, énekelsz és mindent csinálsz, majd bejön egy ember, akit sorozatból ismernek, és gyakorlatilag semmit nem kell tennie, és elviszi a sikert. Úgy voltam vele, hogy ha erre van szükség ahhoz, hogy ismert lehessek, akkor nézzünk körül, hogy mik a lehetőségek. És pont akkor talált meg a feleségek, és így indult ez az egész. Itthon féltettek tőle, sőt, majdnem a házasságom is ráment, mert mondtam, hogy én ezt most tudom, hogy csinálni akarom, és higgyétek el, bízzatok bennem, hogy én majd fordítok a negatív dolgokon, és megmutatom, hogy milyen fasza csaj vagyok. Eleinte ez nem így működött, a feleségek első évada után azért picit kétségbe is estem, hogy ez nem lesz könnyű játék, hiszen az emberek már elkönyveltek valamilyennek. Aztán jött a Celeb vagyok meg számtalan más televíziós műsor, és így tudtam bebizonyítani, hogy annál, amit ott láttak sokkal több van bennem, de nagyon sok tudatosság volt benne, főleg azért mert én nyitottam errefelé.
Amikor megtalált a Feleségek luxuskivitelben, az egy kicsit ilyen kitartott nőkre asszociált, de azért te emellett már akkor színpadon voltál. Milyen érzést váltott ki belőled vagy, hogy csapódott le nálad?
Egy picit azért fura volt, mert amikor elkezdtünk tárgyalni a feleségekről, akkor picit úgy volt beállítva, hogy én is elhittem naiv módon, hogy ez a műsor olyan nőkről szól, akik bár nagyon jó módban élnek, vagy talán átlag fölöttiben, de közben tehetségesek és jók a saját maguk szakmájában. Azt hittem, hogy ez így be lesz mutatva, hogy én mennyire ügyes vagyok a munkámban, persze ha ezt olyannak említem, aki ebből a körből jön, akkor jókat mosolyog ezen, hogy milyen kis naiv voltam, hogy ezt gondoltam. És tulajdonképpen, ha belegondolok, a három évad alatt egy képkocka nem lett forgatva a színházban, tehát nem is igazán tudtam megmutatni a szakmaiságomat, és hát valószínűleg a nézőket sem igazán ez érdekelte volna. Úgyhogy nagyon mélyen érintett az elején, amikor olvastam a cikkeket amik arról szóltak, hogy ha nem értesz semmihez, akkor fogj egy gazdag férjet, és iszonyatosan dühös voltam emiatt, merthogy én pontosan tudtam, hogy végigjártam a ranglétrát, energiát tettem ebbe az egészbe, és a vége az, hogy ezt senki nem értékeli és senki nem látja, úgyhogy ez egy komoly küzdelem volt számomra. Ez három éve történt egyébként, mert az első évad 2017 szeptemberében volt, és három év alatt ekkora utat tettem meg és így meg tudtam fordítani az egészet, erre azért nagyon kevés esély volt. Az elején tényleg el is gondolkodtam rajta, hogy lehet, hogy ez a cipő nagy lesz rám.
És mielőtt még az átlag néző megtudta volna, hogy tudsz énekelni, előtte volt egy ilyen Youtube videosorozatod. Erre azért volt szükséged, hogy amíg megtalálod a helyed a televíziózásban, addig a neved fönt tudjon maradni?
Igazából ez még nem is az én ötletem volt, hanem ez a Viasat részéről volt, hogy az online nézőket, vagyis a fiatalabbakat kicsit közelebb tudjuk hozni a tévézéshez. Nyilván a fiatalokat azért már nehezebb leültetni a tévék elé, és hát szerintem egyik csatornának sem titkolt szándéka, hogy ők a következő réteg, akit szeretnének bevonni, hiszen ők lesznek a következő piacképes és fizetőképes kereső emberek. Tehát őket kell valamivel megfogni, és ugye azt gondolták, hogy ez egy jó fórum erre.
És akkor jött a Nicsak ki vagyok, ahol senki nem tudta, hogy te vagy a maszk mögött, csak amikor már levetted. Ott neked kellett azt bizonygatni, hogy tudsz énekelni?
Előtte a Csak show és más semmiben a tánctudásom derült szerintem ki, meg ezek az akrobatikus dolgok. Én azt hittem, hogy ezért addigra már ez egy fokkal tisztább lesz, és a Majkától vártam azt, hogy levágós lesz neki, hogy én vagyok a jelmezben. Hiszen mi 17 éve ismerjük egymást, és ebből évekig egy színpadon játszottunk, és énekeltem is mellette, tehát biztos voltam benne, hogy egyből rájön, hogy ez a Köllő. Nem sikerült rájönnie, sőt még azzal is meggyanúsított, hogy én a felesége vagyok. Az első körben Pásztor Anna és Keresztes Ildi tippeket kaptam, és mindkettő olyan hang és név, hogy mélyen megtisztelve éreztem magam, hogy mindenki azt gondolja, hogy ilyesmi szintű énekesnő van a maszk mögött. Tulajdonképpen ezzel a feladattal is úgy voltam, hogy előbb vagy utóbb meg fogom mutatni az embereknek, hogy igen a Köllő Babett énekelni is tud. De mindent csak lépésről lépésre szabad, mert ezt a tévképzetet, ami velem kapcsolatban kialakult, azt nem tudom ledönteni egy hét alatt, hanem szépen lassan haladva, és szerintem műsorról műsorra mutatom meg, hogy mégis mi van bennem és mit tudok még.
Zsűritag lehettél a Sztárban sztárban. Ez mekkora feladat volt, hogy ott beszélned kell és humorosnak lenned?
A beszédtől azért nem riadtam meg, mert szerintem engem így leraksz valahova és akkor innentől kezdve elkezdek beszélni, kérdés nélkül is elmondom az egész életemet. A férjem szokta időnként mondani, hogy a gyerekem társaságban nem, de amikor mi vagyunk csak itthon, iszonyú cserfes, tehát pont olyan, mint én. Szokta mondani, hogy ő igazából szóhoz sem jut már, meg nem nagyon kell beszélnie mellettünk, és ez tényleg így van. A beszéd részétől nem féltem, nyilván azért sem, merthogy szakmai kritikát kell megfogalmazni, és gyakorlatilag azért bíztam magamban, hogy ennyi év színházi múlt után úgy reálisan fel tudom mérni azt, hogy mi a jó és hogy miben lehetne valaki még jobb, és hogy mi az a karakter, mi az a mozgás, amit egyből le lehet venni egy világszintű előadótól, világhírű embertől. Tehát ettől nem féltem, ahogy attól sem, hogy humoros tudok lenni és tudok jól visszavágni, mert szerintem ez a feleségekben például, ha valami kiderült, akkor ez az egy dolog lenne, ezenkívül semmi, de hogy ez mindenképpen kiderült, hogy mindenre van egy jó gondolatom és mondatom. Inkább attól tartottam, hogy hogyan tudok majd a többiekkel jól együttműködni és hogy a fiúk hogyan fogadnak el, vagy adott esetben mennyire fognak tudni engem letolni. Azért mind a három fiú egy elég erős, karakteres és a maga munkájában nagyon sikeres. Az volt inkább a kihívás, hogy ezt hogy fogom tudni megugrani. Meg volt bennem egy kisebb félsz, hogy az emberek hogyan fogják elfogadni ezt az egészet, hogy én egy olyan ikonikussá vált hölgy helyére ülök be zsűrizni, aki a műsorral kezdete óta együtt volt, és féltem attól, hogy összehasonlítgatás lesz, de szerencsére nem volt és ez megnyugtató.
Az ingerküszöböd magasan van egyébként?
Valószínűleg magasan is van, és hogyha én valamit teszek, azt azért teszem, mert én utána vállalom is érte a felelősséget. Az, hogy ezzel kapcsolatban kérdések merülnek fel, az teljesen jogos, és figyelj, értelmes kérdésre én nagyon szívesen adok értelmes választ. De hogy mondjuk a céltalan köpködéssel nem nagyon tudok mit kezdeni, tehát a social media oldalakon odaírogató kamuprofillal rendelkező embereknek például nem szoktam válaszolni, mert a hű, de ocsmány vagy kezdetű mondatokkal nem nagyon tudok mit kezdeni. De az, hogy miért vetted fel ezt a ruhát, vagy Babett, elfelejtettél felöltözni, ezekre nagyon szívesen válaszolok, mert ez egy vicces dolog. Azt mondták, hogy tőlem bármit lehet kérdezni, mert majd válaszolok, de én ezzel úgy vagyok, hogy miért sértődnék meg valamin? Ha felvettem egy olyan ruhát, akkor kiálltam az emberek elé, hogy ide lőjetek. Értelmes emberekkel tehát nagyon szívesen bármikor, kamuprofilokkal viszont nem állok le beszélgetni.
Az új feleségekben már nem láthattunk, merre szeretnél tovább mozogni karrier ügyben, mi a célod?
Nyilván nagyon szeretnék valami műsorban úgy részt venni, mint műsorvezető, vagy társműsorvezető. Tehát hogyha a következő öt évemet nézem, akkor nagyon szeretném, hogyha meghatározó arca lennék egy csatornának. A távlati célom ez lenne. Amikor elkezdtem a színészetet tisztában voltam vele, hogy a Vígszínházban nem fogok játszani, és ezzel nincs is semmi probléma. Így mindig álmom volt, hogy bulvár, showműsorokban vagy ilyen kategóriájú műsorokban szerepeljek. Engem nagyon érdekel például a magánéletekbe való vájkálás, amikor mondjuk, elköltöznek egy szigetre és akkor ki kivel jön össze, az intrika, a magánélet 0-24-ben. A barátnőimnél például ezt csinálom, valamiféle párkapcsolati coach vagyok szerintem. Tehát az ilyen jellegű dolgok és műsorok érdekelnének, nem azt mondom, hogy holnapután mélyinterjúkat fogok csinálni, mert szerintem az a lényeg, hogy bárki bármit csinál, az tudja, hogy képes erre, és pontosan tudja, hogy mi az, amit szeretne megmutatni magából az embereknek. Picit lépjünk ki azért a komfortzónánkból, de úgy lépjünk ki, hogy készülünk rá előtte. Mutassuk meg azt, hogy mit tudunk, nem azt, hogy mi az, amit nem.
És mit gondolsz, azzal, hogy a nevedet a mainstream is megismerte előfordulhat, hogy jobban fognak keresni a filmkészítők?
Volt már egyébként megkeresésem sorozatokra állandó szereplőnek. Azt még én nem vállaltam, mert nekem túlzottan kaotikus az életem ahhoz, hogy ezt bevállaljam, de abszolút nyitott vagyok, és szerintem előbb-utóbb fognak látni a nézők ilyesmiben is.
Az emberek részéről észrevetted a változást, hogy most már megismernek, már a nevedet is tudják?
Megismertek eddig is, csak nagyon megosztó voltam, és most éreztem azt, például amikor a Sztárban alatt kicsit kimozdultunk, tehát elmentünk a születésnapomon ikertesómmal, az ő családjával és az enyémmel, az volt az utolsó ilyen hétvége, hogy együtt lehetünk, és hogy most életemben először éreztem az egyöntetű szeretetet. Tehát eddig jobban megosztó voltam, most rengeteg szeretetet kaptam és ez nagyon jó érzés. Naponta több üzenetet jön, hogy milyen kellemesen csalódtak, nem gondolták volna, és ez a jó érzés, ezért érdemes csinálni. Nagyon fontos, hogy soha nem nézek ki oldalra, mindig csak előre, és így ha lassan is, de önazonosan tudok haladni a karrieremben.
Domszky László
Fotók: facebook.com/kollobabetthivatalosoldala