Városi fák

A klímavédelem, egészség és életminőség őrzői.

A városi zöldterületek értéke

A városi környezetet számos hatás kedvezőtlen találkozása jellemzi: a koncentrált épületállomány, az ebből adódó hőszigethatás, a levegő- és zajszennyezés és az alacsonyabb biodiverzitás. Ezeket a hatásokat tovább súlyosbítja a klímaváltozás, amely szélsőséges hőmérsékleteket és egészségügyi kockázatokat hoz a városlakók számára. A városi fák jelentős mértékben képesek enyhíteni ezeket a hatásokat, mérhető előnyöket nyújtva a környezetre és a lakosság jóllétére nézve.

Gazdasági előnyök: a Green City program

A holland Green City kezdeményezés kiváló példája annak, hogyan lehet a zöldterületek fejlesztését a városok gazdasági stratégiájának középpontjába állítani. Amszterdam esetében például kimutatták, hogy a zöldterületek évente több mint 25 millió euró gazdasági hasznot termelnek, beleértve a csökkentett egészségügyi költségeket, az ingatlanok értéknövekedését és az energiamegtakarításokat. A Green City program iránymutatásul szolgálhat más városok számára is, hogy felismerjék, hogy a zöld infrastruktúra kialakítása hosszútávon mérhető pénzügyi előnyöket is hozhat.

Debrecenben a Békás-tó környezetének felújítása is jó példa arra, hogyan képes egy gondosan rendezett zöldterület népszerű közösségi térré válni. Az ökológiailag alapvetően rendben lévő Békás-tavat és környezetét újraálmodva rendezték, parkosították és ápolt környezettel vették körül. Ennek köszönhetően a tó környéke a helyiek számára népszerű rekreációs helyszínné vált, így Debrecen egyik legfrekventáltabb közösségi és szabadidős központjává fejlődött.

Hasonló jó példa a Fényes udvari parkfejlesztés, amely az ökológiai és rekreációs szolgáltatáson túl az ingatlanok értéknövekedését is eredményezte.

A holland mozgalom szerint a gazdasági haszon is lényeges, de annál sokkal fontosabb a mindennapjainkat meghatározó lelki hangulat, ezért lényeges, hogy Debrecen zöldfelületei az elmúlt évtizedben hatalmasat fejlődtek: új fasorok, új virágágyak és komplett parkrekonstrukciók járulnak a jobb és zöldebb közérzetünkhöz, mint a Vágóhíd utcai díszkörte fasor, a Petőfi tér felújítása és fásítása, vagy akár az Árpád téri virágágyások átalakulása.

Biodiverzitás támogatása: az élet alapvető rendszereinek visszahozása

A városi fák nemcsak élőhelyet biztosítanak különféle fajoknak, hanem a biodiverzitás növelésével az élet alapvető rendszerét hozzák vissza a városba – a megújulás és a természetes szelekció erejét is. A vegyes növényállományok telepítése, amelyek változatos ökológiai rendszert hoznak létre, segítenek abban, hogy a városok biodiverzitása ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg – növekedjen. Az ilyen sokféle növényből álló zöldterület jobban ellenáll a környezeti hatásoknak, mint egy egynemű, egy fajra épülő növényállomány, így biztosítva a városok természetes rendszereinek fenntarthatóságát.

Európában a szilfákat sújtó szilfavész (Ophiostoma nemzetséghez tartozó gombák okozta fertőzés) súlyosan érintette a homogén szilfaállományokat. Olyan városokban, ahol különböző fafajokat ültettek egymás mellé (például tölgyeket, hársfákat és juharokat a szilek mellett), a kórokozók terjedése jelentősen lassult, mivel a gomba más fajokra nem volt veszélyes, így az állomány egy része érintetlen maradt. Ez a biodiverzitási stratégia lehetővé tette, hogy a városok fái ellenállóbbak legyenek a járványszerű betegségekkel szemben. Emiatt kimondottan ésszerűtlen volt a pár évvel ezelőtti csodasövény ültetési láz, amely pont ellentétes volt ezzel.

A biodiverzitás fokozásával tehát nemcsak a városi zöldterületek egészsége javul, hanem a karbantartási költségek is csökkenhetnek, hiszen kevesebb beavatkozásra van szükség a betegségek leküzdéséhez.

Zajcsökkentés és szagcsökkentés

A városi fák zajcsökkentő hatása jelentős, különösen nagy forgalmú környezetekben. A fák levelei és ágai képesek elnyelni, eltéríteni vagy csökkenteni a zajhullámokat. Egy sűrűn fásított terület 5-10 decibellel csökkentheti a zajszintet. Ehhez persze nem elég egy-egy darab fa, hanem szükséges egy zöldsáv, több szintes növényállománnyal. A 3 decibel csökkenés már érzékelhető, a 10 decibeles csökkenés pedig a zaj intenzitásának felére csökkentésével ér fel az emberi fül számára.

Emellett a levelek képesek megkötni a levegőben szálló részecskéket és illékony szerves vegyületeket, így a fásított utcák és parkok környékén frissebbnek és tisztábbnak érezzük a levegőt, különösen, hogy ez párosul azzal a mikroklíma módosító hatással, hogy mind az árnyék, mind a párologtatás miatt magasabb a páratartalom a lombkorona alatt – mérések igazolják, hogy akár 10-15%-kal is. További hasznos jellemzője a folyamatnak, hogy napsütés-függő, tehát minél inkább szárít a nap, annál inkább párologtatnak a fák. A levelek apró pórusai hatékonyan megkötik a levegőben található részecskéket, köztük azokat is, amelyek kellemetlen szagot okoznak. Ezzel a fák és növények mintegy természetes szűrőként működnek.

A fák évszakonkénti szerepe: árnyék nyáron, napfény télen

A városi fák különleges előnye, hogy évszakonként eltérő módon járulnak hozzá a városi környezethez. Nyáron, amikor a hőmérséklet magas, a fák sűrű lombkoronája árnyékot biztosít, így csökkenti a közvetlen napsugárzást és mérsékeli a hősziget-hatást, ami különösen fontos a városi környezetben. Az árnyékos területeken akár 5-8 °C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, ezáltal elviselhetőbb a nyári hőstressz, továbbá hozzájárul a hűtési igények csökkentéséhez és a légkondicionálás energiafogyasztásának mérsékléséhez.

Egy megfelelően fásított városi utcában évente 600-800 kWh energiamegtakarítást érhetünk el lakóépületenként, mivel az árnyékolás csökkenti a klímaberendezések használatának igényét. Ez nemcsak az energiafogyasztást, hanem a légkondicionálásból eredő károsanyag-kibocsátást is mérsékli, hozzájárulva ezzel a városi élet környezetbarátabbá tételéhez.

Télen, amikor a napsütés intenzitása alacsonyabb, a fák lombmentes állapota lehetővé teszi, hogy a napfény átjusson, és segít melegíteni az épületek környékét, csökkentve a fűtési költségeket. Ezzel a természetes szabályozó mechanizmussal a fák nemcsak a hűtésben, hanem a fűtésben is segítenek, így hozzájárulnak az évszakoknak megfelelő energiahatékonysághoz, és a komfortos hőérzetünkhöz.

A városi fák nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem kulcsszereplők a fenntartható városfejlesztésben. Hőmérséklet-csökkentés, energiamegtakarítás, zaj- és szagcsökkentés, valamint a biodiverzitás megőrzése révén hozzájárulnak a jobb életminőséghez.

A városfásítás egyszerű és nagyon hatékony helyi eszköz egy olyan város kialakításához, ahol jó élni, ahol a kiterjedt zöldterületek hozzájárulnak a lakók jó közérzetéhez.

Szerző: Kuhn András tájépítész-mérnök, Debrecen főkertésze 

futureofdebrecen.hu