Árvácska

Az árvácska a legismertebb kétnyári növényünk, amit mindenki szeret és ismer. Ősszel kevés a kertészetekben virágzó növények száma, mivel az egynyári növények elvirágoznak. Szeptember elején foltokban megjelennek az árudákban ezek a virágzó csodanövények.

Az árvácska igazán hálás, hiszen egészen a késő őszi fagyokig ontja virágát, majd kora tavasszal  is virágok tucatjaival  örvendezteti meg tulajdonosát. Ültetési ideje szeptember utolsó napjaitól október közepéig tart, amíg a növény könnyen megered a 10-15 Celsius-fok talajhőmérsékletű anyaföldben.

Az árvácska a Viola nemzetségébe sorolandó. Ez a nemzettség bővelkedik a fajták sokaságában, többek között az árvácskával és az ibolyával is. Eredetileg a nemesítés 4 árvácskafajtával dolgozott: Viola tricolor (háromszínű vadárvácska), Viola lutea (sárga árvácska), Viola altatica (altáji árvácska), Viola gracilis (vékonyka árvácska). Ez a sor egészült ki Viola cornuta (szarvacskás árvácska) fajtával, amely jelentősen befolyásolta a hibridek megjelenését. A nemesítés legfontosabb részeleme a hibridek megjelenése, mellyel a színvilág legjobb kiteljesedését érték el a kutatók.

Magyarországon a kétnyári virágok közül az árvácskatermesztés kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel közel 100 milliós nettó árbevételt generált az elmúlt 5 évben. Városunkban a közterületeken évről évre közel 70 000 db növényt ültetnek el az AKSD alkalmazottai.

A növény habitusa fajonként és fajtánként is eltérő.

Habitus alapján sok csoportot alakíthatunk ki: 

• Növekedés szerint :

• Virágméret szerint:

• A virág mintázat alapján:

alacsony (15-18 cm, kompakt )

középmagas ( 18-25 cm, laza elágazódású)

kisvirágú (2-3 cm-es, miniatűr)

közepes (5-6 cm-es)

nagy (6-8 cm-es virágméret)

óriás (8-10 cm-es virágméret)

 tisztaszínű

szempettyes

szemfoltos

vegyes színű

csíkos

Az utóbbi időben a trend módosult, hiszen a vásárlók a kisvirágú árvácskák vásárlását preferálják, mivel a több virághozam és a  jobb bokrosodás a rájuk jellemző előnyök.

A kerti árvácska magassága 15-25 cm. Bojtos gyökérzettel rendelkezik, ezért a talaj felső 20 cm-es rétegét tudja korlátozott részben átszőni. Levélzete változatos, amely lehet szív alakú, pálhás (mellékleveles) vagy lándzsás. Az alsó levelek nagyobbak, szélesebbek, a felsőbb helyzetű levelek nyúltabbak. A virág zigomorf, öttagú. A virágszín mérete és színe eltérő. A virágzás mértéke a talaj- és hőmérsékleti viszonyok függvénye. A növény vízigénye a kezdeti fázisban nagy, illetve meleg ősz esetén fokozott. Kedveli a szerves anyagban gazdag talajokat. A kétnyári növények tápanyagigényesek, ezért négyzetméterenként 4 kg érett istállótrágyát vagy komposztot forgassunk a talajba. Toktermése a termés érleléskor felreped és a benne található barna vagy fekete magokat elhullatja. 

Az árvácska szaporítása:

Az árvácskát az esetek 90%-ban ivaros úton – magról – szaporítják. Kedvelt növényünket mi is szaporíthatjuk úgy, hogy a tokban lévő magokat félérett állapotban megszedjük, majd ezeket nyáron elvetjük. Általában magszaporító cégekkel kötnek szerződéséket a kertészetek, így nem magokat, hanem már magoncokat kapnak a termelők, ezáltal csökkentik az energiafelhasználásukat.

A magokat szaporító tálcába vetik és kellő fejlettség után történik a magoncok tűzdelése. A

magoncokat érdemes picit benedvesíteni a munkaművelet elvégzése előtt. Az úgynevezett X-tray vetőtálca lehet 480-264-120-72 sejtlyukú. A magoncok ezekből a tálcákból kerülnek általában 9 cm-es cserépbe, ahol retard műtrágyákkal érik el a későbbi hosszan tartó virágzást.

A gasztronómiában gyakran használják az árvácskát egy-egy tányér díszítőelemeként, mivel a virága ehető.

Ősszel is virágos a kert!

Forrás: futureofdebrecen.hu