Nálunk is terem a füge?

A füge egy mediterrán származású növény, amelyet hazájában fává, nálunk 3-6 méter magas ,lombhullató cserjévé nevelnek a kertészek, kerttulajdonosok. Ágrendszere szürkésbarna, a mereven álló vesszői zöldek. A levélzet alakja igen változatos, legtöbbször tenyeresen 5 karéjú.

Érdekessége, hogy évente háromszor (tavasszal-nyáron-ősszel) virágzik a közönséges füge – Ficus carica. A termése a leveléhez hasonlóan változatos megjelenésű. Áltermés, amely 5-8 cm nagyságú gömb vagy körte alakú és sárgászöld, barnáslila vagy lilásfekete színű. Az érésideje júliustól októberig tart.

Kedveli a napos, védett fekvést, a jó vízáteresztő talajt.

Egy mediterrán kert fontos elemét képezheti. Vásárlás előtt érdemes tájékozódni az adott faj neveléséről, sajátosságairól és igényeiről is. Ha ősszel telepítenénk pár tövet, akkor érdemes érett marhatrágyával segíteni a növények eredését. Az első pár évben ezeket a „gyenge” töveket szalmával vagy mulccsal bőven takarjuk. -12 Celsius-fok alatt fagykár érheti a növényt, de ezt általában túléli és tőről új hajtásokat képezve indul a következő évben. Az elhúzódó fagyok még az idős egyedeket is próbára teszik, így az elfagyást megelőzve takarjuk minél magasabban a tövüket.

A füge hazánkban

Mára ültetvények is létesültek ebből a gyümölcsből, de egyre több helyen találkozhatunk vele, akár egy szélvédett délnyugati fekvésű panelház előkertjében. Mindez alátámasztja, hogy igenis helye van a hazai gyümölcstermő növények között. 

Eredeti hazája Közép- és Nyugat-Ázsia, de mára a fő termőterületek Spanyolországban, Franciaországban és Törökországban találhatóak.

A fügének több típusa alakult ki a virágzatok különbözősége alapján. Magyarországon az adriai típusú füge nővirágú egyedei megtermékenyülés nélkül hoznak termést (partenokarp), ezért bennük csíraképes mag nem található. Így a  magról történő szaporítást figyelmen kívül kell hagyni. A legízletesebb termés az őszi virágzásból fejlődik, de ez több feltételhez kötött; védett környezetben legyenek a fejlődő zöld termések, enyhe télnek kell lennie, takarni kell a növényt. A növény metszésénél a ritkítás a cél. A szellősebb hajtásrendszer finomabb gyümölcsöket fog kinevelni. Mivel tejnedves növény, ezért a keletkező sebfelületeket kezelni kell. A szedése kézzel történik, érett állapotban, mert nincs utóérése. Maximum 1-2  napig tarolható, ezért gyakran aszalják a terméseket.

Kártevői: cserebogárpajor, mezei pocok, teknős pajzstetű.

Kórokozói: vírusos betegség, ritkán lisztharmat.

Szaporítása: fásdugványokról történik.

Javasolható fajták:

• Dalmatie
• Early Violet
• Pedro
• Szentesi barna

Rendkívül magas beltartalmi értékekkel rendelkezik az érett termés, többek között magas a kálium-, cink- és kalciumtartalma. Rostjai elősegítik az emésztőrendszer helyes működését. Napi 4 darab füge fedezi egy felnőtt napi rostbeviteli szükségletét. Túlzott fogyasztása hashajtó hatású.

A mediterrán gyümölcs fogyasztható frissen, feldolgozott formában dzsemként, ecetként, aszalványként, ritka esetekben párlatként.

Az orvosi kutatások alátámasztják, hogy a füge rendkívül jótékony hatással van szervezetünkre. Csökkenti a magas koleszterinszintet, magas rosttartalmának köszönhetően javítja a bélműködést, az ép-feszes bőrfelület kialakításában is segédkezik, valamint a laktózérzékenyeknek jó kalcium-beviteli forrása lehet.

További érdekesség, hogy egyes keleti kultúrák a füge levelét is fogyasztják, mert kedvezően hat a vércukorszintre és inzulinháztartásra egyaránt.

Forrás: futureofdebrecen.hu