A zene és a divat – milyen hatással voltak a szubkultúrák a világra

A stílus nem jár alanyi jogon, szokták mondani. A Ford Fairlane óta tudjuk, hogy a zeneiparban sok minden más fontosabb, mint maga a zene. Ez persze ma már hatványozottabban igaz. Egy mai slágerről azt sem tudjuk beazonosítani, hogy egy zenész, előadó, zenekar vagy csak egy dal erejéig alakult projekt.

Milyen ruhákat hordtunk a nyolcvanas és kilencvenes években? Amilyenben az általunk kedvelt zenekart vagy előadót láttuk koncerten vagy lemezborítón. A fiatalok körében fontos volt a hovatartozás kinyilvánítása. Meg kellett mutatni ki milyen stílusú zenét szeret, ki mennyire lázadó és melyik zenei szubkultúrához tartozik. Még ha nem is tudták abban az időben pontosan, hogy létezik az, hogy szubkultúra. Pedig a zenei stílusirányzatok nagyon fontos szerepet töltöttek be a divat alakulásában. Az 1960-as évek közepétől sok ruhatervezőt inspirált az ideológiai és a kulturális alapon hordott ruhadarabok. Kezdve a hippi mozgalomtól, a pszichedelikus hetvenes éveken át egészen a glam rock, hip-hop és grunge műfajokig.

A hatvanas évek végén minden virágba borult és karakteres, kontrasztos színeket, jelképeket (béke jel, kereszt), természet ihlette ornamentikát, hímzéseket és népi motívumokat használtak a ruhákon. Ezek a stílusjegyek azóta is megtalálhatóak a street-fashionba, a hétköznapi divatba már a hatvanas években beszivárogtak és azóta is. A hippi mozgalom előtt a nagyon erős minimál hatás, illetve a konzervatív viselet volt inkább elfogadott. Ezt a minimál és színtelen divatot váltotta fel a trapézfarmer és a színes ruhák, amik azóta is visszatérő ruhadarabok a tervezők számára. A márványfarmer azóta meghódította a Heavy Metal rajongókat, a skinheadeket és pár éve ismét visszatért a hétköznapi divatba. Ekkora hatással a divatra egyetlen zenei szubkultúra vagy mozgalom sem volt.   

Az utolsó nagy csapást a halhatatlanság felé vezető úton a Nirvana mérte a zene és divatpiacra. Flaneling, farmer és tornacipő lett a grunge alap textilje.  Ahogy elkoptak a klasszikus metal stílusjegyek, mint a márványfarmer, magasszárú puma, piramis szegecs, kitűzők, úgy jött az új grunge ruhakollekciója. Aztán ahogy lenni szokott, a világ divatja ismételi önmagát, és az egykoron lázadási eszközöket kis átalakítással beilleszti a divatba. Így lett, mondhatni a teljes rock ruhatár, mára kedvelt és trendi viselet. Míg a 90-es években nem engedték be az embert egy menőnek számító klubba Converse csukában, addig mára teljesen elfogadott viselet lett. Akár öltönyhöz is lehet hordani. De mondhatni a Kádár-rendszer csöves szubkultúra tárgyi kellékeit is, a kockás ing, a cső alakú szűk farmer, kitűzők, jelvények, bőrkabát, bőrékszer és szinte minden, ami csak egykoron a rendszeren kívüliség szimbólumai voltak, mára teljesen hétköznapi szett lett. Bár már akkoriban is voltak a szaloncsövesek, akik a hétköznapokban elfogadott, átlagos ruhákban jártak, de hétvégén és koncerteken ők is csöveseknek öltöztek. Nem ideológiai alapon, pusztán csak követendő divatjelenség volt számukra a csövesség.

A nyolcvanas években (és a mai napig is) a Heavy Metal rajongók felvarrókat varrtak a kabátokra és ezzel mutatták, hogy teljesen más sorban állnak a világban. Az akkori fiatalok kulturális identitását az egyre keményebb rockzene, illetve az azokat játszó zenekarok iránti rajongás határozta meg. Lázadtak! Azt sokan nem tudták, hogy mi ellen, vagy ki ellen, de akkor ott volt az alapfelállás. A szülők. A szülők ellen minden korban lehetett lázadni. De többnyire a rendszer ellen lázadtak.  Már önmagában a farmer és a hosszú haj a rendszer ellensége volt Magyarországon. Ma már találunk a plázákban előre gyártott felvarrókkal teli kabátot, aminek nem számít az üzenete, hogy milyen zenekar van azon a felvarrón, a lényeg, hogy jól nézzen ki. Ahogyan a piramisszegecsekkel kivert bőrkabátok, övek vagy karkötők is vissza-vissza térnek manapság a hétköznapi, utcai divatba. Ezt Rob Halford, a Judas Priest frontembere tette a kemény műfaj nélkülözhetetlen viseletévé. Hatása a műfajon belüli divatra vitathatatlan, ettől kezdve a zenekarok és a rajongók is követték Rob öltözködési stílusát. Amit később a punkok is átvettek.

A Judas Priest a hetvenes évek végén egy londoni koncertre készült, és Rob itt ment be egy meleg szexshopba, hogy vegyen pár ruhadarabot magának. Aki nem tudná, Rob Halford a kilencvenes évek óta vállalja másságát. Tehát magának akart bevásárolni, amikor meglátta a sok szegeccsel kivert bőrcuccot, amiből aztán vásárolt magának mindenféle mellényt, gatyát, csuklópántot, sapkát, bilincset és ostort, hogy este a koncerten ezekben lépjen fel. (ekkor még a zenekar sem tudott Rob identitásáról) Az ok pedig egyszerű volt, a nézőtéren ott volt Rob pasija, akit így akart felizgatni. Végül az egész zenekart felizgatta, mert mindenki bőrcuccban lépett fel ezután és lett az egész metal mozgalom kedvelt viselete a melegshopból vásárolt szadomazo kellékek.

A fekete bomber dzseki is eljutott a divatmárkák látókörébe, amit a 80-as 90-es években a bőrfejűek vagy a Punkok hordtak. És ha összerakjuk egy Martens bakanccsal, ami szintén kedvelt minden divatos üzletben, mert annak mintájára készítenek bakancsokat, akkor máris kapunk egy olyan szettet, ami régen minden volt, csak elfogadott viselet nem. A hetvenes évek elején az angol munkásosztályhoz tartozó fiatalokból alakult ki a skinhead szubkultúra, ami a 80-as évekre rasszista nézeteket vallott és faji alapon is vertek meg embereket. A skinheadek kedvelt viselete a Bomber dzseki, ing, farmer és fekete bakancs volt.

Stones nyelve ma már inkább márkaként funkcionál, és rajongásból kevesebben hordják, mint divatból. Mert a divat ezt is kinyírta. Sok üzletben évek óta visszatérő ruhadarabok a zenekaros pólók, amikre többnyire a keményebb műfaj legendái kerülnek. Pár éve volt a Ramones és Nirvana láz, majd jött a Metallica, mostanában pedig inkább az AC/DC és a Guns ’n’ Roses található a polcokon. Nem csak a zenei irányzatok kezdenek összemosódni, hanem az irányzatokhoz tartozó kellékek, ruhadarabok is olvasztótégelybe kerültek. Ha nagyon egyedi akar ma lenni valaki, akkor sajnos Sam Smith példáját kell követnie, aki a Brit Awards díjátadón számunkra értelmezhetetlen ruhában jelent meg. Kép itt.

   

A ZZ Top a szakállal, a Slipknot a maszkokkal, Manson a maga behatárolhatatlan megjelenésével tűnt ki a tömegből. Na meg persze az alkotásikkal, ami azért messze fontosabb mindennél. De legendává csak egyéniségként válhattak ezek az előadók, a tömegcikkek élettartama sokkal rövidebb, kivéve a VW Bogárét. Összeszedtem pár olyan kelléket a 20. század nagyjaitól, amire elég csak ránézni és azonnal tudjuk, kiről van szó, ki hordta, ki tette híressé. Nézzünk meg pár legendát, akik nem csak önmagukat emelték kultikus magasságba, hanem valamilyen ruhadarabjukat vagy kiegészítőjüket is.   

Mind a mai napig valóságos kulturális ikonnak számít. Rajongók és kritikusok egyaránt elismerik kivételes tehetségét, sokak szerint Jimi Hendrix a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros.

 27 évesen, 1971. július 3-án halt meg Párizsban, a fürdőkádjában találtak rá; rajongók és biográfusok találgatnak, hogy halálát kábítószer-túladagolás vagy az amerikai kormány által megrendezett merénylet okozta-e. 

 Az AC/DC  alapító tagja, gitárosa és zeneszerzője. Testvérével, Malcolmmal az AC/DC-t, 1973-ban alapította. Bluesos stílusával nagyon sok gitárosra volt hatással. A Rolling Stone magazinban 2003-ban David Fricke által összeállított 100 legnagyobb gitáros listáján a 96. helyre rangsorolták, míg a 2011-ben kiadott Minden idők 100 legnagyobb gitárosa elnevezésű listán a 24. helyet kapta.

Rose-t a Hit Parader magazin a 11. helyre sorolta a „Minden idők legjobb metal énekesei” listáján, a Rolling Stone magazin „Minden idők 100 legnagyobb énekese” listáján a 64. helyen végzett. A Roadrunner „Minden idők 50 legnagyobb frontembere” listáján a 4. helyen végzett.

Freddie Mercury népszerűsége többször háttérbe szorította az együttes többi tagját. Általános vélekedések szerint az egyik legtehetségesebb könnyűzenei énekes, és kivételes tehetségű frontember és koncertzenész volt.

Cobain és a Nirvana hozzájárult az alternatív rock kilencvenes évekbeli megújulásához. Máig legnépszerűbb slágerük, a Smells Like Teen Spirit 1991-es megjelenése jelezte a rock főáramlatának drámai eltolódását az 1980-as évek népszerű irányzataitól

A Beastie Boys húszmillió lemezt adott el az Egyesült Államok területén, így ők lettek a legkeresettebb rapzenekar, mióta a Billboard rögzíti a lemezeladásokat (1991). Hét platinalemezével a Beastie Boys lett a világ egyik leghosszabb életű hiphopzenekara, és 2012-ben ők lettek a harmadik rapzenekar, akiket beiktattak a Rock and Roll Hall of Fame-be, majd nem sokkal később Yauch elhunyt rákban és feloszlott a zenekar.

Brian Johnson, az AC/DC énekese. 

John Lennon az 1960-as évek folyamán Paul McCartney-val való együttműködése komoly hatást gyakorolt a beatzene és a rock fejlődésére, a komolyabb és politikai üzenetet hordozó irányba terelve azt.

A Run Dmc együttes  általános vélekedés szerint az egyik legmeghatározóbb csapat a hiphop teljes történelme alatt.

Lemmy, a Heavy Metal keresztapja, ahogy James Hedfield fogalmazott vele kapcsolatban. 

Keith Richards  2003-ban a Rolling Stone magazin „A világ 100 legjobb gitárosa” című számában 10.-nek választotta meg. 

A Bros zenekar talán kilóg a sorból, de probáltam keresni egy inkább divatzenekart is a listába. Őket sikerült.