“A Campus a magyar Coachella” - Interjú a Lóci játszik zenekarral

Csorba Lóci és bandája a Campus Fesztivál első napján, a Welding színpadon ismét bebizonyította a közönségnek: senki sem táncol és táncoltat jobban náluk! A másfél órás buli előtt, ami olyan slágereket vonultatott fel, mint a Minden úgy jó, ahogy van, a Szociálisan érzékeny dal vagy éppen a Te ennél többet érdemelnél, Csorba Lócival beszélgettünk Debrecenhez fűződő élményeiről, egy különleges koncertszínházról, és arról is, miért is tiltólistás számukra a színpadon a rövid nadrág viselése.

Music Backstage: Jó újra viszont látni Debrecenben! Gyakran jársz erre vagy van valamilyen kötődésed a városhoz?

Csorba Lóci: Nemrégiben egy oklevélátadó ünnepségen játszottam Debrecenben, az Aranybika étterem dísztermében. Az eseményre elkísért Betti, a feleségem is, akiről kiderült, hogy a nagyapja 17 évesen még itt kezdte a prímás karrierjét, ami nagyon nagy dolognak számított ilyen fiatalon. Izgalmas visszatérés volt számára a gyökerekhez, és így nekem is. De ezen felül is már ezer éve járunk ide a zenekarral, a Campust pedig különösen szeretjük, ez volt az első fesztivál, ami meghívott minket fellépni 2015-ben, amikor még kis porbafingó zenekar voltunk. Akkor még egy kis sarokban játszottunk, de azóta minden évben visszahívtak minket, egyre nagyobb színpadokra. Én a Campusra mindig úgy tekintettem, mint a magyar Coachellára, nagyon előremutató, jól belövi, hogy mik lesznek a trendi dolgok.

Music Backstage: Mivel készültetek az idei Campusos bulira?

Csorba Lóci: Egy ideje bevezettük a zenekarral, hogy mindig más írja az aznapi setlistet. Van egy alap dallistánk, amin felül 3-4 dalt folyamatosan cserélgetünk, hogy történjen meglepetés is a színpadon. Ma például úgy készültünk, hogy lehessen énekelni a közönséggel, hogy “nem ér ennyit b…meg, hogy így kikészüljek”, a hőségre és a szemünkbe sütő napra való tekintettel.

Music Backstage: Nagyon megvisel a hőség a színpadon?

Csorba Lóci: A színpadon akármi történik veled, túl kell élni - és ráadásul hosszú gatyában, mert senki sem akar szőrős férfilábakat nézni, már ha nem vagy Axl Rose. Ez az egyik legfontosabb tanács, amit Pitétől, a régi menedzserünktől kaptunk. Ha rövid nadrág van, nincs gázsi!

Music Backstage: Akkor augusztus 4-én a Budapest Parkban már tudjuk, hogy mit nem fogsz viselni. Idén a Blahalouisiana 10. szülinapját fogjátok nyitni, várjátok már a bulit?

Csorba Lóci: A Blahával és a 4S Streettel csináltunk tavaly egy három állomásos turnét, ahol nagyon összebarátkoztak a zenekarok, szívesen vagyunk egy társaságban, így kézenfekvő volt, hogy mi legyünk a vendégelőadó a születésnapján. Évi egy Parkos koncert kijár a magyar zenésznek, nagyon jó érzés ott játszani.

Music Backstage: Csatlakoztok is egymáshoz a színpadon néhány dal erejéig?

Csorba Lóci: Szeretnék egy közös éneklést is, de mégiscsak az ő nagy évfordulójuk, nem akarok beleköpni a levesükbe. Tudják a számom, én mindig elérhető vagyok!

Music Backstage: Korábban már működtetek együtt, Szederrel, Lábas Vikivel, Törőcsik Franciskával. Terveztek a jövőre újabb feateket?

Csorba Lóci: Volt szó arról, hogy így feateljünk, úgy feateljünk, de nem akarom erőltetni. Nálunk zenekarilag elég nagy nehézség, hogy mind nagyon különbözőek vagyunk és emiatt nehéz olyat találni, akivel mindenki szívesen csinálna közös dolgot. A miXit hangmester versenyen viszont nemrégiben 25 év alatti fiatal hangmérnökök keverhették meg a Megyek, veszek című új dalunkat, ami egy, kicsit talán a Bëlgara hajazó, elég idióta szám lett. Több, mint ötven pályamunka érkezett, a nyertestől pedig nemrégiben kértük be az utolsó keverést, szóval néhány héten belül meg tudjuk majd jelentetni.

Music Backstage: Ez a dal már az új album előfutára lesz?

Csorba Lóci: Egyelőre még nem gondolkodunk albumban, éppen egy koncertszínház előadáson dolgozunk a zenekarral, Verne 80 nap alatt a Föld körül sztorijához. Teljesen új számokat írtunk a darabhoz, ezeket Hirtling István, Karácsonyi Zoltán, és további Vígszínházas színészek és SZFE-s hallgatók fogják énekelni, a mi kíséretünkkel. Augusztus 18-án mutatjuk be a Városmajori Szabadtéri Színpadon, az őszi szezonban pedig a Pesti Színház fogja játszani. A napokban kezdtük meg a próbákat, én a zenélés mellett Vernét fogom játszani. Érdekes volt úgy dalt írni, hogy nem a saját gondolataidat kellett beleírni, hanem mondjuk Phileas Foggét, de úgy, hogy semmiképp se legyen musical, és mégis Lóci számok maradjanak. Kicsit olyan ez, mint az LGT negyedik albuma, a Képzelt riport egy amerikai pop fesztiválról. A kreatív dalírós energiáinkat mostanában erre a projektre lőttük el, de nemsokára követjük a Blahalouisiana-t Galyatetőre egy alkotótáborba, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a háromnapos elvonulás eredménye. Különleges lesz, hiszen eddig E/1-es szerző voltam, de most a srácok is hozzák az ötleteiket. Kinyitottam az ajtó mindenki előtt, belenyúlhatnak a szövegekbe is, szóval most bármi megtörténhet. Közben decemberben születik a kislányom is, abszolút nyitottan állok az új élményekre. Remélem, minden király lesz.